Szulin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Langbein (vitalap | szerkesztései) 2021. április 20., 21:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Nem ide tartozó adatok áthely. a kapcs. oldalakra + jav.)
Szulin (Sulín)
Szulin temploma.
Szulin temploma.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1306
PolgármesterŠtefan Romaňák
Irányítószám065 46
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség305 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság425 m
Terület20,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 45″, k. h. 20° 45′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 45″, k. h. 20° 45′ 01″
Szulin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szulin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szulin (szlovákul: Sulín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. Nagy- és Kisszulin egyesítésével jött létre.

Fekvése

Ólublótól közúton 23 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett, a Poprád bal partján fekszik.

Története

Szulin a német jog alapján keletkezett az ólublói uradalom területén a 13. században. 1306-ban „Edusturnya” néven említik először a palocsai uradalom részeként, mai nevén először 1338-ban „villa Zolonk” alakban szerepel. 1412-től 1772-ig – az elzálogosított szepesi városokkal együtt – Lengyelországhoz tartozott, de a régi Szulin még a 15. században elnéptelenedett.

Nagyszulin a 16. század végén keletkezett a Szulin-pataktól nyugatra, az ólublói uradalom területén. Vele egyidőben keletkezett Kisszulin is a pataktól keletre a palocsai uradalomhoz tartozó részen.

A trianoni diktátum előtt Kisszulin Sáros vármegyéhez, Nagyszulin pedig Szepes vármegyéhez tartozott.

A két községet 1960-ban egyesítették és hozzácsatolták az addig Poprádremetéhez tartozott Zádobie települést is.

Népessége

2001-ben 438 lakosából 428 szlovák volt.

2011-ben 371 lakosából 340 szlovák.

Nevezetességei

  • Szent Mihály arkangyalnak szentelt, görögkatolikus temploma 1879-ben épült neoklasszicista stílusban a korábbi fatemplom helyett. Ikonosztáza 1837-ben készült.
  • Sulinka nevű ásványvízforrásának vizét már a 19. században is messze vidékekre exportálták. Szív és gyomorbántalmak gyógyítására ajánlott.

További információk

Lásd még

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal