Szantorini
| Szantorini (Σαντορίνη) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Dél-Égei-szigetek |
| Prefektúra | Kükládok |
| Székhely | Fira |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 402 fő (2001) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Szigetcsoport | Kükládok |
| Terület | 73 km² |
|
|
|
| Irányítószám: 847 00, 847 02 Körzetszám: 22860 Rendszám: EM |
|
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 36° 25,2′, k. h. 25° 25,9′ | |
| é. sz. 36° 25,2′, k. h. 25° 25,9′ | |
| Szantorini weboldala | |
Szantorini (hagyományos magyar átírásban,[1] bár szoros átírása voltaképpen Szandorini lenne és a hangsúly az első i-n van, görögül Σαντορίνη) vagy Thíra[1] (előfordul Théra, Thira, Fira átírással is, görögül Θήρα, IPA: ˈθira) – egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengeren. Görögország része az ország déli részén, körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A Kükládok szigetcsoport legdélebbi tagja.
Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették.
Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei-tengerbe. A kitörésekből visszamaradt vulkanikus kőzet olivint és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.
A Dél-Égei Vulkanikus Ív vulkanikusan legaktívabb középpontja, bár mai maradványa egy legnagyobbrészt vízzel borított kaldera. A vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. A terület vulkanikus aktivitása kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak kb. 2 millió éve, az Akrotirit körülvevő kürtőkből eredő daciticus láva kiemelkedésével. A Santorini nevet, mely Szent Irénre utal, a Latin Császárság idején, a 13. században kapta. Előző nevei Kallistē (Καλλιστή, „a legszebb”), Strongylē (Στρογγύλη, „a kör alakú”), vagy Thera.
A szigeten bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése: a Minószi kitörés (melyet néha Thérai kitörésnek is neveznek) 3600 évvel ezelőtt, a Minószi civilizáció csúcspontján következett be. A kitörés egy több száz méter vastag vulkáni hamu-üledékkel körülvett óriási kalderát hagyott hátra és a kiváltott cunami-val közvetett módon hozzájárulhatott a 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén a Minószi civilizáció összeomlásához. Egy másik népszerű elmélet szerint a Thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának.[2]
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti – i. e. 1628, esetleg egy évvel később – hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi magán, amely berobbantotta a sziget közepét, egy a szigeten kaldera (~üst) néven emlegetett belső tengert hozva létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirasia helyezkedik el. Thira kikötői az Athinios és az Old Port befelé néznek, mint ahogy a főváros, Fira is a belső sziklafal tetején kapaszkodik. A kaldera 400 m mély, ezért mindenféle hajó számára alkalmas kikötőhely.
Története [szerkesztés]
Egyes elképzelések szerint a szigeten történt vulkánkitörés és robbanás a messze földekre is hatással volt, és akár okozója lehetett a 110 km-re délre lévő Minószi civilizáció (Kréta) összeomlásának. Egy másik elmélet szerint a szigethez köthető az Atlantisz legenda. Több tudós gondolja úgy, hogy a Szantorini egyik ókori kitörése alkalmával eredményezte Egyiptomban a bibliai háromnapos sötétséget. Akkoriban még aktívabb lehetett a vulkán mint most és elég erős, hogy annyi sötét korom- hamufelhőt okádjon ki, ami egészen Afrikáig befedte az eget.
A Szantorini (= Szent Irén nevet) a velenceiek adták a szigetnek a 13. században. 1579-ben oszmán uralom alá került.
A görög szabadságharcot követően, 1830-ban kerül az újonnan alakult Görögországhoz.
Szantorini ma [szerkesztés]
A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé.
Nyáron, júniustól augusztus végéig több, mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval.
Ezen hajók többsége a főváros, Fira alatt áll meg, onnan vagy szamárháton, felvonóval vagy gyalogosan, majd 600 lépcsőfok megmászásával jutnak.
A főváros Fira bővelkedik jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig, mindenki találhat a pénztárcájának megfelelőt. Ha beülünk egy étterembe, biztosak lehetünk benne, hogy az étel, amit felszolgálnak kitűnő minőségű. Érdemes, sőt, szinte kötelező kipróbálni egy kalderaparti éttermet, garantáltan felejthetetlen élmény a naplemente közben elköltött vacsora.
Fontosabb városai: Fíra (Thira) Oia, Kamari, Perissa.
A szigeten terem a fehér padlizsán, a fáva bab, az aprószemű paradicsom és a katsouni nevű uborka, illetve világhírűek a borai.
A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fújó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkanikus kőzet adja. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. Többségükben látogatást is tehetünk.
A szigeten lévő Profitis Ilias (Illés próféta) hegyre egy szerpentines út vezet fel, amin gyalog vagy lóháton lehet közlekedni.
A szigeten a közelmúltban átadták Vlichada kikötőjét is, amely kisebb hajóknak, vitorlásoknak nyújt kikötési lehetőséget. Ennek a kikötőnek mélysége viszont mindössze 4 méter. A közeljövőben terveznek egy másik kikötőt is a reptér közelébe, mivel a jelenlegi 2 nagy kikötő túl forgalmas a nyári hónapokban.
A szigetnek a nagy számban érkező turisták miatt komoly környezeti problémái vannak. Problémát jelent nyáron az ivóvíz-ellátás, ezt kiküszöbölendő Oia mellett építettek egy teljesen digitális működésű víztisztító telepet és egy másikat is terveznek a sziget többi városának ellátására, így nem méregdrágán, tankerekkel kell a szigetre szállíttatni az ivóvizet. (A munkálatokat az Európai Unió támogatja) A hulladékokat égetőbe fogják szállítani: 2008 októberében hatalmas szelektív hulladékgyűjtési kampány kezdődött a szigeten.
Hatalmas veszélyt rejt magában az, hogy a 2007 áprilisában, a kalderában elsüllyedt Sea Diamond nevű óceánjáró jelenleg is hullámsírjában fekszik. Kiemelésére nemzetközi aláírásgyűjtést is szerveztek, mindeddig haszontalanul.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b OH. 1297.
- ↑ Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája – Múlt-kor, 2009. október 16.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Santorini.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Képtár Szantorini szigetéről

