Siitake

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Siitake
Lentinula edodes.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák
(Homobasidiomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Tricholomataceae
vagy Marasmiaceae
vagy Omphalotaceae

Nemzetség: Lentinula
Tudományos név
Lentinula edodes
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Siitake témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Siitake témájú kategóriát.

A siitake (Lentinula edodes) gyógyhatású gombafaj. Tumorgátló és a vérkeringési zavarokat enyhítő hatású. Egyes források szerint a legrégebbi termesztett gombafaj.[1] Japánban és Kínában már mintegy 2000 éve termesztik, mára világszerte elterjedt. A csiperke és a laskagomba után a legnagyobb mennyiségben termesztett gomba: évente mintegy 600 000 tonnát termelnek belőle, főleg Kelet-Ázsiában.[1]

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A siitake név japán szóösszetétel: sii jelentése „pasaniafa”, take jelentése „gomba”. Kínai neve hsziag gu. Általánosan elterjedt magyar neve nincs, de felmerült az illatos fagomba elnevezés.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őshazája a Távol-Kelet (Kína, Japán, Korea, Nepál, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Új-Guinea, Vietnam). Holt faanyagokon él, eredetileg főleg a pasaniafa (Pasania cuspidata) anyagán, de miután másutt is termeszteni kezdték (például Európában) kiderült, hogy a bükk, a tölgy vagy a gesztenye fáján is megél.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A siitake vörösbarna színű, közepes termetű, fehér húsú kalapos gomba. Jól szárítható és porítható.[2] Fehérkorhasztó, azaz miután enzimeket kibocsátva lebontja többek közt a fa lignintartalmát, annak színe kivilágosodik.

Japánból jelentős mennyiségben exportálják. Az 1990-es évek óta Magyarországon is növekvő mennyiségben termesztik, részben exportra.[3]

Íze[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellegzetes, hagymafélékre emlékeztető ízét a gombában lévő kéntartalmú vegyületek (mint a lentionin) okozzák.

Gyógyhatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előnyös tulajdonsága, amely különösen keringési problémákkal küzdők számára teszi kedvezővé fogyasztását, hogy jelentős a kálium és foszfor-tartalma, ugyanakkor kevés nátriumot tartalmaz. A gomba ugyanakkor, pontosabban a benne lévő eritadenin vegyület) a szervezet lipoproteinjeit kevesebb zsírt és több fehérjét tartalmazóvá alakítja, csökkentve a vér koleszterinszintjét. Kísérletek szerint csökkenti a vérnyomást és gátolja a trombózis képződését is.

A gombából először a Csikahara professzor vezette kutatócsoport vonta ki a tumorgátló hatású poliszacharida lentinant, egy b-D-glukánt, amely máig a világ legjobban ismert gombából származó rákellenes hatású vegyülete. Hatását úgy fejti ki, hogy ismert káros mellékhatás nélkül serkenti a szervezet immunrendszerének működését. Emiatt kísérleteznek az AIDS gyógyításában való felhasználásában is. A gombából egyéb rákgátló poliszacharidákat is kivontak.

A siitake mindemellett bakteriosztatikus hatású is, gátolja több baktériumfaj szaporodását.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]