Reuss András

Reuss András
Reuss András 2016–ban
Született	Reuss András 1938. július 11. (86 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Urbán Emma (h. 1940–2006) Belák Erzsébet (h. 2008–)
Gyermekei	három gyermek: Annamária (1966–) ifj. András (1968–) Péter (1972–)
Szülei	Reuss László (1901–1996) Burchard-Bélaváry Anna (1903–1946) 1927.
Foglalkozása	evangélikus lelkész
Iskolái	Evangélikus Teológiai Akadémia (–1961)
Kitüntetései	a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2021)
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szakterület	Hittudományok
Kutatási terület	Az egyházak szociáletikai állásfoglalásainak kritikai vizsgálata. Az ökumenikus párbeszédek eredményei és kérdései. A reformáció, benne Luther és Melanchthon teológiájának mai jelentősége.
Tudományos fokozat	PhD (hittudományok) 1984.
Munkahelyek
Evangélikus Hittudományi Egyetem	Egyetemi tanár, 1989. Dékán 1992. Rektor 1992-1998. Rektorhelyettes 1999. Emeritus professzor. 2008. MTMT adatbázis. Reuss András. Publikációk száma 224. MTA Köztestületi tagok Reuss András.
MTMT MTA
Sablon • Wikidata • Segítség

Evangélikus Hittudományi Egyetem . – Budapest, Zugló kerület. 2009-ben. Reuss András dékán majd rektor 1992-1998

Reuss András (Budapest, 1938. július 11. –) teológiai egyetemi tanár, dékán, rektor, rektorhelyettes, a zsinat egyházi elnöke, 2008-tól emeritus professzor.

Szülei: Reuss László (Resicabánya, 1901. november 3. – Bécs, 1996. január 10.) okleveles gépészmérnök és Burchard-Bélaváry Anna (Székesfehérvár, 1903. június 24. – Budakeszi, 1946. február 1.).

Életpályája

Az elemi iskola első osztályát 1944 őszén a budapesti Bécsikapu téri evangélikus iskolában kezdte és Orosházán fejezte be 1945-ben. Kisebb testvéreivel együtt a Nemzeti Segély otthonában helyezték el és innen járt a svábhegyi Diana úti iskolába édesanyja betegsége miatt, akinek halála után a lágymányosi Bocskai úti iskolában végezte el az alsó tagozatot, a Bartók Béla út 27. alatti és a Váli utcai általános iskolában a felső tagozatot. 1952-ben felvették a Lónyay Utcai Református Gimnáziumba, de annak államosítása miatt a XI. kerületi József Attila Gimnázium reáltagozatában érettségizett 1956-ben kitűnő eredménnyel, amely után mindjárt felvették a Marx Károly Közgazdasági Egyetem külkereskedelmi karára. Mégis az akkori Evangélikus Teológiai Akadémiát választotta, amelyet kitűnő eredménnyel 1961-ben végzett el. Vető Lajos püspök avatta lelkésszé. Doktori értekezését 1984-ben védte meg, disszertációjának a címe: ’’Pál apostol etikája a modern újszövetségi kutatásban.’’

Munkahelyei, beosztásai

• 1961. augusztus 1.–1963. január 15. Segédlelkész Sopronban.
• 1963. január 16.–június 30. Segédlelkész Ózdon.
• 1963. július 1.–1964. december 15. Segédlelkész Rudabányán.
• 1964. december 16.–1968. augusztus 31. Lelkész Csögle községben.
• 1968. szeptember 1.–1969. szeptember 30. Segédlelkész Budapesten a Bécsikapu téri gyülekezetben.
• 1969-1970. Külföldi tanulmányút. Egyháza a Hilfswerk der Evangelischen Kirchen in der Schweiz ösztöndíjával tanulmányútra küldte 1969-70-ben, amelynek során egy szemesztert töltött az Egyházak Világtanácsa ökumenikus főiskoláján a Genf közeli Bossey-ban, egy szemesztert pedig a zürichi egyetem teológiai karán. E tanulmányút során a genfi teológiai kar dékánjának és a bosseyi főiskola igazgatójának aláírásával ellátott és a magiszteri fokozatnak megfelelő ún. ökumenikus diplomát szerzett német nyelven írt tanulmányával (Industrielle Produktion – eine biblisch-theologische Untersuchung, 1970). Erről a témáról egy évvel később előadás tartására is felkérték Bosseyban, az ökumenikus főiskola pontos helye: Chateau de Bossey, Céligny (Genf mellett), Genf és Lausanne között, Svájcban.
• 1970-1974. Budapest-kelenföldi gyülekezet segédlelkésze, majd másodlelkésze kelenföldi]] gyülekezet segédlelkésze, majd másodlelkésze.
• 1974-1984. Az evangélikus egyház külügyi titkára, ami elsősorban a püspök-elnök Káldy Zoltán ökumenikus (német és angol) levelezésének bonyolítását, külföldi vendégek fogadását és tolmácsolását, magyarok utaztatását jelentette. Ennek keretében feladata volt a Lutheránus Világszövetség budapesti világgyűlésének (Budapest, 1984. július 22. – augusztus 5.) – előtte pedig egy nemzetközi ifjúsági találkozó – hazai szervezése.
• 1985. január 1.–1989. május 31. Lelkész a Budapest-Angyalföldi gyülekezetben.
• 1991-1999. A rendszerváltás után összehívott zsinat lelkészi elnökévé választotta két ciklusban.
• 1989-2008. Evangélikus Teológiai Akadémia egyetemi tanára.
• 1992-1995. Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja.
• 1995-1998. Evangélikus Teológiai Akadémia rektora.
• 2008. Evangélikus Teológiai Akadémia emeritus professzora.

Munkássága

Bár doktori kutatását az újszövetségi teológia területén végezte, az akkori dékán, Fabiny Tibor rábeszélésére elvállalta a rendszeres teológia oktatását már nyolcvan felé közeledő elődje helyén (1989). Fő érdeklődési és kutatási területe az egyházak szociáletikai állásfoglalásainak gyűjtése és kritikai vizsgálata, az ökumenikus párbeszédek eredményei és kérdései, a reformáció (benne Luther Márton és Philipp Melanchthon) teológiájának mai jelentősége, az evangélikus egyház hitvallási iratainak teológiája és története.

Publikációs tevékenységét elsősorban folyóirat-cikkekben megjelent tanulmányai, részben pedig szerkesztői munkája dokumentálják. Hétről-hétre fejlődő előadási jegyzeteit szinte tanévenként megújítva digitális formában bocsátotta hallgatói rendelkezésére. 1990-től a Societas Ethica. Gesellschaft für Euopäische Forschung, 1994-től a Wissenschaftliche Gesellschaft für Theologie tagja. Egyik szerkesztője az MTA-EHE (2003-2006), majd (2007-) az EHE Szociáletikai és Ökumenikus Munkacsoport sorozatának (Eszmecsere), melynek eddig 5 kötete jelent meg.

Főbb művei

• A világhálón elérhető publikációi:.
• Állambiztonsági érintettségéről nyilvánosan vallott szóban és írásban: Naivitás és bátorság, okosság és kereszt. Megjelent: Credo (15) 2009/1–2, 54–61.
• Reuss András. Lutheranism_in_Hungary_in_the_Aftermath_of_Communism.
• A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai. Konkordiakönyv. 1–5. Luther Kiadó, Budapest, 2008–2020.
• Az evangélikus – római katolikus dialógus első három szakaszának (1967–1993) dokumentumai. Szerk. Reuss András. (Nyolc dokumentum és hét exkurzus fordítása.) 2020.
• Magyar és német nyelven 159 publikációja jelent meg. Könyvismertetéseinek a száma 22. Az Evangélikus Életben 240 írása jelent meg.

Fontosabb előadásai

• Reuss András: A közös evangélikus, római katolikus nyilatkozat a megigazulásról (2000) Evangelikus.hu
• Reuss András: „Testét, vérét adja ő nekünk” Evangelikus.hu
• Reuss András: Luther, Melanchthon és az iskola. Evangelikus.hu
• Reuss András: Az elmúlt ötszáz év után. Evangelikus.hu
• Reuss András: Ó, adj nékünk, Jézus, békét – A Káldy Zoltán püspök emlékére írt könyvről. „Budapest – D. Káldy Zoltán püspök századik születési évfordulójára készült el az a kétkötetes mű, amelyet özvegye, dr. Esze Magdolna írt, állított össze és adott ki. A több évnyi munka eredménye meglepetés, mert nemcsak semmiféle hír nem előzte meg, de szerzője is ugyancsak ritkán szerepelt egyházunkban a meghívottak listáján.”Evangélikus.hu 2020.02.27.

Díjai elismerései

• A Magyarországi Evangélikus Egyház 2018. november 11-én Ordass Lajos-díjat adott Reuss Andrásnak.
• A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2021)

Jelentések Reuss Andrásról az ÁBTL-ben

Reuss Andrásról az ÁBTL-ben kilenc iratcsomóban találhatóak adatok. Az egyházak, ezen belül az Evangélikus Egyház kiemelten az Állambiztonság célkeresztjében volt. Adatokat gyűjtöttek az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárairól, diákjairól, részletes tanrendjéről, a lelkészekről, különösen a vezetőkről, esperesekről, püspökökről stb. Egyszerre több ügynököt alkalmaztak, az ügynökök jelentéseit összehasonlították, ellenőrizték, hogy mennyire megbízhatóak. Reuss Andrásról jelentett pl. „Kovács György” családi neve: Kendeh (korábban Kirchknopf) György, aki mint evangélikus segédlelkész Káldy Zoltán püspök gépkocsi vezetője volt, aki szintén „Pécsi” néven III/III-as ügynök volt. „Keresztesi (Keresztes) Péter” vagyis Kovách Attila, református segédlelkész volt, legalább négy dossziényi – egyenként mintegy 300-400 oldalt tartalmazó – munkaanyaga maradt meg. „Pap István” ügynök neve Várady Lajos, aki a budavári gyülekezetnek 1953 óta a budai egyházmegyei esperes lelkésze volt. Egy jellemző jelentés Reuss Andrásról: Kovács György” jelenti 1967 II 13-án. „A Deáktéri gyülekezetben működik az ország területén a legnagyobb és legaktívabb gyülekezeti ifjúsági kör. Keken András és Hafenscher Károly a fő szervezők. A résztvevők névsorának gyűjtését, személyi adatokkal kiegészítve elkezdtem. Reuss András Csöglei lelkész a Bp.-i Kelenföldi gyülekezetből származik. Teológus évei alatt ismertem meg. Tanárai és a hallgatók elbeszéléseiből is az derül ki, hogy visszahúzódó életet élt. Ez vonatkozik magánéletére, de elsősorban egyházpolitikai szereplésére is. A politikai kérdéseket minden esetben elválasztotta – és ma is – az egyháztól. „Nem politizálunk” jelszóval végezte tanulmányait. Ma is úgy tartják számon: jobboldali ember. Segédlelkész Sopronban, Ózdón és Rudabányán volt. Egyik bátyja nyugaton él, akinél volt már látogatóba. Járt ezenkívül NDK-ba is. Hevesi Károly r. hadnagy a jelentésből többek között kiemeli: Reuss András csöglei lelkészt személyesen ismeri és így ad véleményt. Fontos információ Reuss Andrásról, egyik bátyja nyugaton él, akinél volt már látogatóba. Feladat: a Deák téri gyülekezet tagjainak beazonosítása.”

Kapcsolódó szócikkek

• Reuss András egyenes ágú ősei: Reuss család (felvidéki)

Videófelvételek

• A szembenállástól a közösségig: Reuss András előadása – Youtube.com, Közzététel: 2016. október 13.
• 2019. február 1-3. között tartották a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban a Luther-konferenciát. Dr. Reuss András: A hit segélykiáltása – Luther Miatyánk magyarázatai címmel tartott előadást – Youtube.com, Közzététel: 2019. február 6.
• 2020-ban immáron 12. alkalommal rendezték meg Révfülöpön az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban a Luther-konferenciát, Teológia – nem csak teológusoknak alcímmel. A 2020. január 31. és február 2. között tartott eszmecserén ezúttal az úrvacsora kérdésköre állt a középpontban. Az első nap második előadója dr. Reuss András emeritus professzor volt, aki Luther írásai alapján azt járta körül, mi az úrvacsora és azt mutatta be, hogyan éljünk vele – Youtube.com, Közzététel: 2020. február 3.

Források

• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820.
• RÚL: Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996.
• VKÉL: Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001. 2 db. 1114.
• WWM2004: Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639.
• WWM2009: Who is who Magyarországon. 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who.
• Stifner-Kőháti Dorottya: Luther és a politika, avagy: Luther korában sem voltak a fejedelmek glaszékesztyűs lovagok. Interjú dr. Reuss András ny. teológiai professzorral. Híd. Evangélikus Missziói Magazin, 2015/3, 26-28.
• Galambos Ádám: Az Egyességi irat – Beszélgetés Reuss Andrással. 2016.01.28. Evangelikus.hu
• Hitvallástól hitvallásig – Beszélgetés Reuss Andrással. 2018.08.15. Evangelikus.hu
• Magyar Evangélikus Digitális Tár. (Medit) Tanulmányok Reuss András.
• Reuss András laudációja 2018. november 11-én. Reuss András 1938-ban született, idén ünnepeltük 80. születésnapját.