Pufókgerle

Pufókgerle
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Columbea;
Csoport:	Columbimorphae;
Rend:	Galambalakúak (Columbiformes);
Család:	Galambfélék (Columbidae);
Alcsalád:	Galambformák (Columbinae);
Nem:	Leptotila;
Faj:	L. verreauxi;
Tudományos név
	Leptotila verreauxi; (Bonaparte, 1855)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pufókgerle témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pufókgerle témájú médiaállományokat és Pufókgerle témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. május 9.) ezen a változaton alapul.

A pufókgerle (Leptotila verreauxi) a madarak (Aves) osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte francia ornitológus írta le 1855-ben, a Leptoptila nembe Leptoptila verreauxi néven.^[3]

Alfajai

Leptotila verreauxi angelica Bangs & T. E. Penard, 1922
Leptotila verreauxi approximans (Cory, 1917)
Leptotila verreauxi bangsi Dickey & Van Rossem, 1926
Leptotila verreauxi brasiliensis (Bonaparte, 1856)
Leptotila verreauxi capitalis Nelson, 1898
Leptotila verreauxi chalcauchenia (P. L. Sclater & Salvin, 1870)
Leptotila verreauxi decipiens (Salvadori, 1871)
Leptotila verreauxi decolor (Salvin, 1895)
Leptotila verreauxi fulviventris (Lawrence, 1882)
Leptotila verreauxi hernandezi Romero-Zambrano & Morales-Sanchez, 1981
Leptotila verreauxi nuttingi Ridgway, 1915
Leptotila verreauxi tobagensis Hellmayr & Seilern, 1915
Leptotila verreauxi verreauxi (Bonaparte, 1855)
Leptotila verreauxi zapluta J. L. Peters, 1937^[2]

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államok déli részén, valamint Mexikó, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Trinidad és Tobago, Sint Eustatius, Saba, Curaçao, Argentína, Belize, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Uruguay és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők és mérsékelt övi cserjések, valamint szántóföldek, legelők és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 23,5–29,5 centiméter, testtömege 96–210 gramm.^[3]

Életmódja

Magvakkal és rovarokkal táplálkozik.^[3]

Szaporodása

A fákra nagy fészket rak. Fészekalja 2 fehér tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
↑ ^a ^b ^c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 9.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. május 9.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 9.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 9.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 9.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 9.)

[1]

[2]

[3]

[4]