Perczel Béla (igazságügy-miniszter)

Perczel Béla
Perczel Béla portréja (Borsos József felvétele)
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1875. március 2. – 1878. június 30.
Előd	Pauler Tivadar
Utód	Pauler Tivadar
A Magyar Királyi Kúria elnöke
Hivatali idő 1884 – 1888
Utód	Szabó Miklós
Születési név	Perczel Béla Ferenc Lajos
Született	1819. június 15. Börzsöny
Elhunyt	1888. március 25. (68 évesen) Budapest
Párt	Szabadelvű Párt Deák-párt
Gyermekei	Perczel Dezső
Foglalkozás	politikus bíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Béla témájú médiaállományokat.

Bonyhádi dr. Perczel Béla Ferenc Lajos (Börzsönypuszta, 1819. június 15. – Budapest, 1888. március 25.) magyar jogász, a Kúria elnöke, szabadelvű párti politikus, miniszter, Perczel Dezső politikus apja.

Életpályája

A nemesi származású bonyhádi Perczel család sarja. Édesapja, bonyhádi Perczel Sándor (1778–1861), édesanyja, kajdácsi Kajdacsy Erzsébet (1782–1836) volt. Apai nagyszülei bonyhádi Perczel Gábor (1736–1784), Tolna vármegye főszolgabírája és jobaházi Dőry Anna Rozália (1748–1820) voltak. Anyai nagyszülei kajdácsi Kajdacsy Ferenc (1733–1798), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. Az egyik fivére, bonyhádi lovag Perczel Mór (1811–1899) 1848–49-es honvédtábornok volt.

Jogi tanulmányai befejezése után a vármegye közigazgatásban tevékenykedett. 1845-től a szekszárdi járás főszolgabírója, 1848-tól 1849-ig Tolna vármegye alispánja volt. Az 1848-1849. évi szabadságharc bukása után évekig visszavonultan élt a birtokán. 1860 és 1861 között helytartótanácsi tanácsos volt, majd 1865-től kezdve négy cikluson át országgyűlési képviselő (1878-ig) és táblai bíró lett 1869-ig. Ő volt 1869 és 1872 között a Deák Párt elnöke. 1870-ben a képviselőház alelnöke, 1874-ben elnöke lett. 1875. március 2-a és 1878. június 30-a között igazságügy-miniszter volt a Wenckheim-, majd a Tisza Kálmán-kormányban. Az ő nevéhez fűződik a Csemegi-féle büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex elfogadtatása. Miután lemondott, a Kúria semmítőszéki osztályának alelnöke, 1883-ban a Kúria másodelnöke, végül pedig 1884-ben az elnöke lett. 1886-tól haláláig a főrendiház tagja volt.

Házassága és gyermekei

1845. május 29.-én feleségül vette Zombán boronkai és nezettei Boronkay Elvira (1827-1894) kisasszonyt, boronkai és nezettei Boronkay Miklós (1782-1861) és jeszeniczei Jankovich Apollónia (1783-1835) lányát. A házasságukból 4 fiú és egy lány született:

• bonyhádi Perczel Dezső (1848-1913) politikus.
• bonyhádi Perczel Gizella (1846-1915), Hegedűs Imre neje.
• bonyhádi Perczel Béla (1851-1917).
• bonyhádi Perczel Dénes (1853-1933), tábornok, a Ferenc József rend lovagja. Neje remmingsheimi Hipp Flóra (1864-1953).
• bonyhádi Perczel Ferenc (1856-1914), az OMGE igazgató tanácsának tagja, a Magyar Mezőgazdák Szövetsége vezérigazgatója.

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Életrajza az 1887-1897-es országgyűlés almanachjában
• Jónás Károly–Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 105-108. oldal. Argumentum Kiadó, 2002

Kapcsolódó szócikkek

• Csemegi Károly