Orkney-szigetek
| Orkney-szigetek | |
 | |
| Orkney zászlaja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Országrész |  Skócia |
| Székhely | Kirkwall |
| Legnagyobb település | Kirkwall |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 270 fő (2019)[1] |
| Kirkwall népessége | 8686 fő (2006)[2] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | az Északi-tenger és az Atlanti-óceán között |
| Szigetcsoport | Brit-szigetek |
| Szigetek száma | 67 |
| Nagyobb szigetek | Mainland, Hoy, Rousay |
| Terület | 973 km² |
| Legmagasabb pont | Ward Hill (481 m Hoy szigetén) |
| Időzóna | GMT (UTC+0) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Orkney-szigetek
Pozíció Skócia térképén
| |
 é. sz. 59° 03′ 51″, ny. h. 2° 53′ 49″Koordináták: é. sz. 59° 03′ 51″, ny. h. 2° 53′ 49″ | |
| Orkney-szigetek weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orkney-szigetek témájú médiaállományokat. | |
| Orkney szigetének neolitikus építményei | |
| Világörökség | |
 | |
| Őskori megalitikus képződmény, a Brodgar-gyűrű a Mainland szigeten | |
| Adatok | |
| Ország | Egyesült Királyság |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1999 |
| Elhelyezkedése | |
Orkney-szigetek
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
| |
| é. sz. 59°, ny. h. 3° | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orkney-szigetek témájú médiaállományokat. | |
Az Orkney-szigetek, vagy egyszerűen csak Orkney (IPA: [ˈɔːknɪ], skót gaelül Arcaibh) egyike Skócia 32 tanácsi területének (council areas). Mintegy 70 kis szigetből áll (ebből körülbelül 20 lakott), és a skót szárazföldön lévő Caithnesstől 16 kilométerre északra helyezkedik el. A fő sziget neve Mainland (Pomona).
Orkney adminisztratív központja a fő szigeten található Kirkwall. Mintegy 7000 lakosa, nagy kikötője és Szent Magnusnak szentelt katedrálisa van. A szigetek másik burgh státuszú települése Stromness a fő sziget nyugati részén 2000 lakossal. A harmadik legnagyobb település St Margaret's Hope a South Ronaldsay szigeten.
A fő szigettől északra fekvő szigetek neve The North Isles, a délieké The South Isles. A távoli Sule Skerry és Sule Stack már mintegy 60 kilométerre vannak a csoporttól nyugati irányban, de közigazgatásilag Orkney-hoz tartoznak.
A szigetek neve
A szigetek neve gyakran eligazít nagyságukról. Az „a” vagy „ay” az óészaki ’sziget’ jelentésű ey megfelelője, ugyanez bújik meg a „Pomona” névben (a fősziget egy korábbi elnevezése) és „Hoy” névben is. A szigetecskék neve gyakran „holm”, a szikláké pedig „skerry”.
Földrajz
Orkney kiterjedése délnyugatról északkeletre 85 kilométer, keletről nyugatra 45 kilométer. A szigetek összterülete 973 km². A nagy szigetek sziklás, festői nyugati partjait kivéve a szigetek jobbára laposak és puszta képet mutatnak.
A szigeteken nincsenek fák, amiért részben az erős szél lehet felelős, bár az éghajlat elég mérsékelt. A fákat valamikor a neolitikum előtt irthatták ki, az olyan települések, mint Skara Brae kőépületeikkel a faanyag hiányát mutatják.
Éghajlat
Az éghajlat az északi fekvéshez képest szelíd. Az éves átlaghőmérséklet 8 °C (46 °F), télen 4 °C (39 °F) és nyáron 12 °C (54 °F). A téli hónapok a január, február és a március, a legutóbbi a leghidegebb. A tavasz sohasem kezdődik április előtt és csak június közepétől van kényelmes meleg. A legkellemesebb időjárású hónap gyakran a szeptember és október végén, november elején időnként az indiánnyár is beköszönt.
Az éves átlagos eső 850 mm és 940 mm közt változik. Nyáron és kora ősszel előfordulnak a ködök és évente négyszer-ötször heves szélvihar söpör végig a szigeteken.
A turisták számára a szigetek egyik legnagyobb vonzereje az éjszaka nélküli nyár. A leghosszabb napon a nap 3:00-kor kel és 21:25-kor nyugszik, de nyáron ismeretlen a sötétség, és éjfélkor még olvasni lehet. A tél viszont hosszú és depresszív. Ilyenkor a legrövidebb napon a nap 9:10-kor kel és 15:17-kor nyugszik.
Történelem
A Norvégiától a viking korban is csak kétnapi hajóútra eső szigeteket 800 körül kezdték betelepíteni az óskandinávok. A viszonylag termékeny talajú szigeteket piktek lakták. A Norvégiából érkező telepesek önálló politikai szervezetet, kezdetleges államot államot hoztak létre, aminek élén egy skandináv törzsi vezető, jarl állt. A kereszténységet hamar felvették, a 840-es években az Orkney-szigeteknek már saját püspöke volt. A hívek elsősorban a pikt őslakosok közül kerültek ki. A középkori meleg időszak kedvező feltételeket biztosított a mezőgazdasági termelés számára, a szigetek a korban jelentős mennyiségű élelmiszert, húst, sajtot, tojást exportáltak.[3]
A szigetek egyúttal támaszpontul szolgáltak a vikingek számára a Brit-szigetek közeli partjaira indított rabló-hadjáratokhoz. Ezek eredményeképpen a szigetek törzsi vezetői jelentős kincseket halmoztak fel, amint azt a régészet kimutatta. Egy 950-ből származó rétegben például 5 kg-os ezüstleletet találtak. A zsákmány lehetővé tette újabb és újabb fegyveresek toborzását, ami aztán tovább növelhette a hadjáratok eredményességét.[3]
Az Orkney-szigeteken a hatalmat gyakorló jarlok közül Sigurd Hlodvirsson, népszerű nevén Kövér vagy Vaskos Sigurd volt a legerősebb a 11. század elején. aki II. Malcolm skót király lányát vette feleségül. Uralma kiterjedt az észak-skóciai Caithnessre, a Hebridákra és Man szigetére is. 1014. április 23-án halt meg a Clontarfnál vívott csatában, amikor Brian Boru ír főkirály szövetségeseként Dublin norvég királyával, Selyemszakállú Sigtryggel (II. Sigtrygg Olafsson) csapott össze. Vaskos Sigurd tengeri birodalma szétesett. A ll. század közepén Malcolm király egyik leszármazottja, Thorfinn lett az Orkney-szigetek ura.[4]
A 11. század végén III. Magnus norvég király foglalta el az Orkney-szigeteket, a Hebridákat és Man szigetét. A norvég fennhatóság alá került szigetek központjában, Kirkjuvágban (a mai Kirkwall) az angliai durhami székesegyház mintájára építették a 12. században a Szent Magnus-katedrálist. 1468-ban a kalmari unió királyának, I. Keresztélynek a lánya, Margit III. Jakab skót király felesége lett, s hozományként az Orkney-szigetek 1472-ben Skóciához kerültek.[4]
A vikingek jelenlétének sok nyoma maradt a szigeteken, köztük Brough of Birsay település, a helynevek nagy többsége és rúna feliratok Maes Howe-nál és más helyeken.
Gazdaság
Orkney talaja nagyon termékeny. A szigetek jó részét ma is szántóföldek foglalják el, gazdaságuk messze legfontosabb szektora a mezőgazdaság, és szintén fontos a halászat. Orkney marhahúst, sajtot, whiskyt, sört, halat exportál.
A hagyományos iparágak mellett újak is erősödőben vannak a szigeteken: a turizmus, az ékszeripar, a kötöttáru-készítés, az építőipar és az olajszállítás a Flotta szigeti olajterminálon keresztül. A közszolgáltatások szintén fontos szerepet töltenek be a szigetek gazdaságában.
Világörökség
A fő szigeten van a „Neolitikus Orkney Szíve”, amely része a Világörökségnek. Ez egy csoport neolitikus emlékműből áll, köztük egy nagy sírkamrából (Maes Howe), két kőkörből (a Stones of Stenness és a Ring of Brodgar) és Skara Brae településből.
-
Brodgar-gyűrű -
Maes Howe
Közlekedés
Gyakran közlekedő kompok járnak a következő útvonalakon:
- Lerwickből Kirkwallba
- Aberdeenből Kirkwallba
- Scrabsterből Stromnessbe
- John O'Groatsból Burwickbe (South Ronaldsay)
- Gills Bayből St Margaret's Hope-ba
A nagyobb szigetek közül a legtöbbnek saját repülőtere van. A Loganair rendszeres járatokat üzemeltet Kirkwallból hat szigetre. Ezek közt vannak a világ legrövidebb időtartamban repülő menetrend szerinti járatai: Westray és Papa Westray között. A Westray–Papa Westray-repülőjárat repülési ideje két perc, de ha a szél jó irányba fúj, egy percnél is kevesebb lehet.
Léteznek tervek arra, hogy a skót szárazföld és Orkney közt 15-16 kilométer hosszú alagutat építsenek. A tervnek egyelőre nincs határideje, de lehet, hogy éveken belül megkezdik a megvalósítását.[5][6]
Az Orkney-szigetek a népszerű kultúrában
- Az Orkney-szigetek egyikén játszódik Mary Shelley Frankenstein avagy a modern Prométheusz című regénye. Itt játszódik az a jelenet, amikor a szörny kérését, hogy teremtsen számára egy párt, a doktor megtagadja arra gondolva, hogy mi történne, ha ezek ketten benépesítenék a Földet. Tulajdonképpen itt kezdődik el a szörny és Frankenstein élethalálharca.[7]
- Az Orkney-szigeteken játszódik Nancy Baxter: Mindörökké Norma című regénye, melyben a lebilincselő történetbe az író részletesen beleszőtte és valósághűen ábrázolja a szigetek minden szegletét, lakosságát, városait, kikötőit, vagyis mindent, amire az ember csak kíváncsi lehet egy ilyen csodálatos szigetcsoporttal kapcsolatban.[8]
Jegyzetek
- ↑ http://statistics.gov.scot/data/population-estimates-current-geographic-boundaries
- ↑ hie.co.uk
- ↑ a b Pósán 132. o.
- ↑ a b Pósán 133. o.
- ↑ TimesOnline.co.uk – Islanders see a brighter future with tunnel vision (2005)
- ↑ TheScotsman.com – £100m tunnel to Orkney 'feasible' (2005). [2007. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 13.)
- ↑ A szörny bosszúból ugyanis megöli a doktor barátját, majd ifjú feleségét is, és Frankenstein a küzdelmet kénytelen választani.
- ↑ Nancy Baxter: Norma Ever After (2005)
Források
- ↑ Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012.
További információk
- The Orcadian, Orkney helyi újságja
- Orkneyjar, az Orkney örökség egyik helye
- Orkney Links Galore!
- Orkneycommunities.co.uk, az Orkney közösség hírei, képei és weboldalai
- Orkney térképen
- Vállalkozás Orkneyn
- Loganair
.svg){kind=small}
