Ugrás a tartalomhoz

Népszavazás Magyarország NATO-csatlakozásáról

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Népszavazás a NATO-csatlakozásról szócikkből átirányítva)
Népszavazás Magyarország NATO-csatlakozásáról
KezdeményezőMagyar Köztársaság
Dátum1997. november 16.
HelyszínMagyarország
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?
Eredmények
Választójogosult8 059 039 fő
Szavazatok3 968 668 db
érvényes szavazat3 648 717 db
érvénytelen szavazat44 961 db
Távol maradók4 090 371 fő
Igen szavazat3 344 131 db
Nem szavazat574 983 db
  Igen   Nem
  Igen
  Nem

Az ún. NATO-népszavazás a magyar demokrácia harmadik országos népszavazása volt 1997. november 16-án. Az Országgyűlés kezdeményezésére arról kellett dönteni, hogy belépjen-e Magyarország az 1949-ben alapított katonai-politikai szövetségbe.

Háttér

[szerkesztés]

Az 1989-1990-ben lezajlott kelet-európai rendszerváltások után a legtöbb közép-európai országban felmerült a nyugati integrációs szervezetekbe való bekerülés igénye. A térségben kibontakozó feszültségek (pl. délszláv háborúk, nacionalista mozgalmak) miatt az államok számára vonzó gondolatnak tűnt, hogy az ország biztonságát a NATO keretein belül biztosítsák. A Varsói Szerződés Magyarország által kezdeményezett 1991-es megszüntetése után a magyar kormány tárgyalásokat kezdett a NATO-országokkal a szövetségbe való belépés feltételeiről. A következő években Magyarország a NATO egyik legstabilabb közép-európai partnere és a Békepartnerség program alapító tagja lett. A katonai szervezethez való közeledés gondolatát azonban nem támogatta egységesen az ország egésze. A Munkáspárt már 1995-ben népszavazást kezdeményezett a NATO-tagság ellenében, ám az országgyűlés akkor döntési helyzet hiányára hivatkozva nem írta ki azt.[1] A NATO 1997. július 8-án három közép-európai országot, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot hívott meg a szervezetbe. A meghívás nyomán az Országgyűlés ügydöntő népszavazást kezdeményezett, amelyet Göncz Árpád 1997. november 16-ára tűzött ki.[2] A népszavazáson feltett egyetlen kérdés a következő volt:

  • Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?

A NATO-népszavazás az új népszavazási törvény főpróbája is volt. Az Országgyűlés 1997 nyarán úgy határozott, hogy akkor minősül eredményesnek egy népszavazás, ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosult polgárok 25%-a azonos választ ad a feltett kérdésre.

Kampány

[szerkesztés]

Támogatók kampánya

[szerkesztés]

A kormány és az Országgyűlés pártjai egyöntetűen a NATO-tagság mellett álltak ki. A parlamenti pártok nem folytattak intenzív saját szervezésű kampányt. A kormány által megrendelt nagyszámú műsor, cikk és konferencia azonban mind a taggá válás támogatására hívott fel. A támogató kampányt főként a külügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium finanszírozta. A NATO-barát hangvitelű kampány több esetben is az ORTT elé került, amely elmarasztalta a NATO-párti műsorkészítőket.[3]

Ellenkampány

[szerkesztés]

A csatlakozás ellen két parlamenten kívüli párt fejtett ki kampányt. A Munkáspárt az egykori állampárt utódjaként ellenezte Magyarország NATO-tagságát.[4][5] A párt – lehetőségeinek szűkös mivolta miatt – csak erőtlen ellenkampányt fejtett ki, melyben a NATO-t a hidegháborút túlélt, militarista szervezetként jellemezték. 1997 őszén a MIÉP a legnépszerűbb csatlakozást ellenző erőként jelent meg a közvélemény előtt. A párt az 1956-os forradalom idején megfogalmazott semlegességre hivatkozva ellenezte a katonai szövetségbe való betagozódást. A NATO-t érdekvezérelt szervezetként mutatták be, amelytől a magyar nemzet nem várhatja biztonságának garanciáit. A legnagyobb NATO-csatlakozást ellenző kampányrendezvényt 1997. november 14-én a Budapesti Kongresszusi Központban tartotta a párt.[6]

Eredmények

[szerkesztés]
A népszavazás részvételi adatai megyénként
A népszavazás eredményei megyénként
A Magyarország NATO-csatlakozásáról
szóló népszavazás eredménye
[7]

(1997. november 16.)

A szavazásra jogosultak száma 8 059 039 fő 100%
A megjelentek száma 3 968 668 fő 49,24%
  • Ebből érvénytelen szavazat
44 961 a megjelentek
1,13%-a
  • Ebből érvényes szavazat
Válaszok száma százalék
Igen 3 344 131 85,33%
Nem 574 983 14,67%
Összesen 3 919 114 100%

Politikai következmények, reakciók

[szerkesztés]

A népszavazás eredményes és a kezdeményezők szempontjából sikeres volt. A nyugati államszövetségbe való betagozódást támogató politikusok törekvéseit a népszavazás legitimálta, a közvélemény a nyugati orientáció mellett foglalt állást. Az Országgyűlés 1998 februárjában határozatba foglalta a népszavazás eredményeit. MagyarországLengyelország és Csehország mellett – 1999. március 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált.

A nyugati államok sajtója üdvözölte a népszavazás eredményét. A csatlakozást támogatók magas arányát az ország euroatlanti elkötelezettségének jeleként kommentálták.[8]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A www.elsovalaszto.hu cikke Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben; A feltett kérdés a következő volt: "Akarja-e Ön, hogy Magyarország a NATO tagja legyen?"; Elérés: 2007. november 5.
  2. Választási hirdetmény; Elérés: 2007. november 5.
  3. Összesítés a NATO-propaganda kiadásairól; Elérés: 2007. november 10.
  4. A Munkáspárt története; Elérés: 2007. november 5.
  5. A Szabadság cikke, 2006. november 25. Archiválva 2014. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben; Elérés: 2007. november 5.
  6. A MIÉP története Archiválva 2008. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben; Elérés: 2007. november 5.
  7. Az 1997-es népszavazás hivatalos végeredménye; Elérés: 2007. november 5.
  8. Hírlevél. [2005. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 5.)