Mészöly Gedeon

Mészöly Gedeon
Arcképe SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből
Született	1880. június 10. Tabajd
Elhunyt	1960. május 29. (79 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	magyar nyelvész és irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Gedeon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mészöly Gedeon (Tabajd, 1880. június 10. – Budapest, 1960. május 29.) magyar nyelvész, műfordító. Kutatási területe a régi magyar nyelv és irodalom, a magyar kódexek és nyelvemlékek stíluskritikai vizsgálata, illetve a nyelvtörténeti kérdések voltak.

Életpályája

Kolozsvárott és Budapesten folytatott felsőfokú tanulmányokat (1898-1903). Magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári tudományegyetemen 1908-ban. 1903 és 1914 között Kunszentmiklóson tanított, később Bécsbe, majd Münchenbe utazott tanulmányútra. 1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrének nevezték ki. 1921-ben az MTA levelező tagja, 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza. 1922 és 1958 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem majd József Attila Tudományegyetem Urál-Altáji, majd a Finnugor Nyelvészeti Tanszék vezetői tisztét töltötte be. Az 1928–29-es és 1950-51-es tanévben a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja volt. 1958. augusztus 31-én vonult nyugdíjba.

Munkássága

Munkásságában a magyar nyelvemlékek vallatása, a magyar nyelvtörténet problémáinak vizsgálata szervesen összekapcsolódott a finnugor nyelvészettel. A sokoldalú Mészöly magyar nyelvtörténeti kutatásai mellett jeles irodalomtörténész, műfordító és közreadói tevékenysége is jelentős. Lefordította például Puskin Anyeginjét (1945), Homérosz Odüsszeiáját (1959) is. A ő szöveggondozásában jelent meg többek közt Katona József Bánk bán c. drámája (1920), Madách Imre Az ember tragédiája c. drámai költeménye (1922). Mészöly még szépíróként is jelentkezett, 1927-ben írta meg és adták elő Szegeden Tótágas c. politikai töltetű szatirikus bohózatát, amely miatt a Kisgazdapárt interpellált a parlamentben, a szerző ezen okból majdnem elvesztette egyetemi állását.

Művei (válogatás)

• Tinódi Sebestyén. Nagykőrös, 1906.
• A -nyi képző eredete. Nyelvtudományi Közlemények, 1910-1911.
• Bécsi Codex. 1. füz. A Bécsi Codex szövege és latin eredetije. Jegyzék a jelen kiadás és a Volf-féle kiadás közti írásmódbeli különbözésekről. Jegyzetek a jelen kiadás és a Volf-féle kiadás közti szövegbeli különbözésekről. Budapest, 1916.
• A Halotti Beszéd hangtörténeti és alaktani sajátságai. Szeged, 1926.
• A Halotti Beszéd tárgyas elbeszélő múlt alakjai magyar és finnugor szempontból. Budapest, 1931.
• Amerikai magyar fiú Magyarországon. Olvasókönyv külföldi magyar tanulók számára. Budapest, 1932.
• Földiekkel játszó... Csokonai Vitéz Mihály életregénye. Budapest, 1935.
• Kölcsey Hymnusa és a Hymnus Kölcseyje. Budapest, 1939.
• Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlékei. Ethnographia, 1951.
• Az ugorkori sámánosság magyar szókincsbeli emlékei. Magyar Nyelv, 1952.
• Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Budapest, 1956.

Tudományos tisztségek

Mészöly Gedeon a Tótágas főszereplőivel Szegeden, 1927.
SZTE gyűjteménye

• Szegedi Füzetek szerkesztője (1934-1936)
• Nép és Nyelv szerkesztője (1941-1944)
• Országos Felsőoktatási Tanács tag
• Országos Közoktatási Tanács tag

Társasági tagság

• Magyar Nyelvtudományi Társaság (választmányi tag)
• Finnugor Társaság (Helsinki)
• Dugonics Társaság (Szeged)

Díjak, elismerések

• Munka érdemrend
• Munka Vörös Zászló Érdemrend

Emlékezete

Ma Tabajd község általános iskolája viseli a nevét.

Irodalom

• Ortutay Gyula: Irók, népek, századok. Magyar Nyelv, 1960.
• In memoriam Gedeon Mészöly. Szeged, 1961.

Források

• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, kiad. Mészáros Rezső. Mészöly Gedeon lásd 165-166. p. ISBN 963-482-037-9

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Gedeon témájú médiaállományokat.

• Szegedi Tudományegyetem: Mészöly Gedeon
• Mészöly Gedeon művei az SZTE Könyvtárában
• REAL-EOD