Molnárvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 17:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Molnárvágása (Mlynárovce)
Molnárvágása látképe
Molnárvágása látképe
Molnárvágása címere
Molnárvágása címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterPeter Kidala
Irányítószám090 16
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség
  • 215 fő (2017. dec. 31.)[1]
  • 215 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
Terület11,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 31′ 50″
Molnárvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnárvágása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Molnárvágása (1899-ig Mlinarócz, szlovákul: Mlynárovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 11 km-re délnyugatra, az Alacsony-Beszkidekben 290 m magasan fekszik.

Története

A falu a 14. században a radomai uradalom területén keletkezett. 1414-ben „Molnarwagasa” néven említik először. 1427-ben 30 adózó portája volt, ekkor a Cudar család makovicai uradalmához tartozott. 1787-ben 60 házában 417 lakost számláltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MLINARÓCZ. Mlinarovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Bártához 1 1/2 órányira, határja hegyes, és soványas.[3]

1828-ban 54 háza volt 415 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mlinarocz, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Kurima fil., 23 rom., 384 görög kath., 5 zsidó lak. Gör anyaszentegyház. Ut. p. Orlik.[4]

A 19. század második felében többen kivándoroltak. Az első világháború során a falu súlyos károkat szenvedett, lakói közül sokan elmenekültek. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Ma lakói többnyire a környék üzemeiben dolgoznak.

Népessége

1910-ben 347, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 228 lakosából 217 szlovák és 10 ruszin volt.

2011-ben 221 lakosából 204 szlovák és 12 ruszin.

Nevezetességei

  • Görögkatolikus temploma 1877-ben épült.
  • Kápolnája 1890-ben épült.

További információk

Források

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.