Ugrás a tartalomhoz

Mihályfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 17:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Mihályfa
Műemlék Nepomuki Szent János-szobor (18. sz. második fele, barokk)
Műemlék Nepomuki Szent János-szobor (18. sz. második fele, barokk)
Mihályfa címere
Mihályfa címere
Mihályfa zászlaja
Mihályfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaszentgróti
Jogállásközség
PolgármesterSélley Géza (független)[1]
Irányítószám8341
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség351 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 45″, k. h. 17° 11′ 08″46.979150°N 17.185610°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 45″, k. h. 17° 11′ 08″46.979150°N 17.185610°E
Mihályfa (Zala vármegye)
Mihályfa
Mihályfa
Pozíció Zala vármegye térképén
Mihályfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihályfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mihályfa község Zala megyében, a Zalaszentgróti járásban található.

Fekvése

A megye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Sümeg között található.

Megközelítése

A település a Sümegtől Szalapán és Zalabéren át Zalaegerszegig vezető 7328-as út mentén fekszik, Sümegtől mintegy 7 kilométerre. Központjából ágazik ki déli irányban a 73 166-os út Óhíd község felé, a falutól keletre pedig a 73 165-ös északnak, Kisvásárhely központjába.

Története

A település neve 1340-ben bukkant fel oklevelekben Mihalfalwa néven. Egy 1382-ben a zalavári konvent előtt kötött birtokeladási szerződés latin szövegében található Mihalfalwa neve ismét. A község több, a középkor folyamán elpusztult település területét olvasztotta magába. Legendás népi hagyományként él még ma is, hogy a községtől keletre egy kisebb falu állott, melynek neve Misefa.

Az Erzsébet malom környékén szintén falu volt. A tatárok pusztítása után egy okos Mihály nevű birtokos a két kis falu lakóit arra kérte, hogy a felperzselt faluk között építsenek egy új falut. A nép hálából ezt a falut Mihályfalvának nevezte el. Ezt a legendát írásos emlékek és ásatások is igazolják. Így az Erzsébeti dűlő területén volt Szenterzsébetfalu, melyet a 16. század közepén a török felégetett. Tótvár major mellett volt a hajdani Szentmárton község és a Bécsi mező Újbécs falu maradványait őrzi. Az elsődleges Myhalfalwa névváltozatot a Mihály személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetétele. Az utótag idővel rövidült, így lett Mihályfa.

  • 1340 Myhalfalwa
  • 1870 Sümegmihályfa
  • 1900 Zalamihályfa
  • 1909 Mihályfa

A települést a török korszak után több nemesi származású család lakta, azonban a legjelentősebb a forintosházi Forintos család volt. Forintosházi Forintos Gábor (1723-1782), királyi tanácsos, Zala vármegye első alispánja, táblabíró, jogász, mihályfai birtokos volt. Egyik unokája, Forintos György (17921857), alszolgabíró, a Deák-párt ellenzékének a vezére volt, és a közös teherviselést ellenezte a reformkorban. Forintos Gábor alispán egy másik leszármazottja, forintosházi dr. Forintos Géza (1868-1954), minisztériumi tanácsos, a vármegyei törvényhatósági bizottságnak a tagja, jogász, szintén mihályfai birtokos volt, majd idős korára a kitelepítést szenvedte a kommunizmus bejövetelekor.

Mihályfán volt körjegyző Bolek Zoltán 2007-2010 között, aki a Magyar Iszlám Közösség elnöke is egyben. Adományaival, segítségével lett felújítva az orvosi rendelő (új orvosi műszereket is kapott a körorvos) és az óvoda játszótere is.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Rőti József (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Rőti József (független)[4]
  • 1998–2002: Rőti József (független)[5]
  • 2002–2006: Keresztesné Tóth Éva Mária (független)[6]
  • 2006–2010: Keresztesné Tóth Éva Mária (független)[7]
  • 2010–2014: Sélley Géza (független)[8]
  • 2014–2019: Sélley Géza (független)[9]
  • 2019-től: Sélley Géza (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
368
366
352
295
333
339
351
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,6%, német 1,17%. A lakosok 88,2%-a római katolikusnak, 2,6% reformátusnak, 2,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (5,4% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. a b Mihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. M települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Mihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Mihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  6. Mihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. Mihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. Mihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. Mihályfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  10. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  11. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Zala megye helységei