Megújuló energiaforrások Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naperőmű Visontán a Mátrai Erőmű és a Markazi-víztározó között

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya.[1] Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között.[2] A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja.

Szélenergia[szerkesztés]

Inotai szélerőmű
Bővebben: Magyarországi szélerőművek listája

Magyarország jelenlegi szélenergia-kapacitása 329 MW. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket. A 2016 vége óta érvényben lévő magyar szabályozás nem teszi lehetővé új szélerőművek építését. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szélerőművek 25%-os kapacitáskihasználtságával indokolta mellőzésüket.[3]

Napenergia[szerkesztés]

Ganna, napelempark
Bővebben: Napenergia Magyarországon

Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, 2014-ben lendületet vett és azóta zárkózik fel folyamatosan a 2030-ra tervezett 6000 MW kapacitáshoz.[4] A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2018 végén már 640 MW feletti összkapacitással bírtak az országban. 2024-ben az ország legnagyobb naperőművei Mezőcsáton (250 MW)[5], Szolnokon (138 MW)[6], Inárcson (132 MW)[7], Kaposváron (100 MW), [8] Pakson, (20,6 MW), Bükkábrányban (20 MW) és Felsőzsolcán üzemeltek. [9] A hazai összes beépített csúcsteljesítmény 2024-re elérte az 5741 MW-ot.[10][11][12][13][14]

Vízenergia[szerkesztés]

Bővebben: Vízenergia Magyarországon

A kedvezőtlen környezeti adottságok és a Bős-nagymarosi vízlépcső esete után jelenlévő társadalmi elutasítottság miatt Magyarországon nincs jelentős vízenergia felhasználás. A két legnagyobb magyar vízerőmű a Tiszán helyezkedik el, a Tiszalöki erőmű 12,9 MW, a Kiskörei erőmű 28 MW beépített kapacitással rendelkezik. További, kisebb teljesítményű vízerőművek találhatóak még az országban, elsősorban a Rábán (pl. Ikervári vízerőmű). A tapolcai Malom tónál található malomkerék 2016-os felújítását követően mini-vízerőműként üzemel.[15] Bár Horvátország többször is kifejezte új vízerőművek (Novo Virje, Barcs) építésére vonatkozó szándékát a Dráva Magyarországgal közös szakaszain, ezt a magyar fél határozottan ellenzi.[16] A közeljövőben csupán kisméretű, illetve mini-vízerőművek telepítésére lehet számítani az országban. 2015-ben Magyarországon 57 MW volt a vízenergia potenciális összteljesítménye.[17]

Biomassza[szerkesztés]

A magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik. Biomasszának minősülhet bármilyen szerves növényi vagy állati hulladék, amelynek újratermelődése biztosított. Magyarországon mindenekelőtt a mezőgazdasági melléktermékek, illetve külön erre a célra termesztett növények (pl. energiafű) felhasználása elterjedt. Részben vagy egészben biomasszát használnak számos magyar fosszilis erőmű működtetéséhez (Dorogi hőerőmű, Pécsi hőerőmű). A közlekedésben felhasznált bioetanol magas cukortartalmú növényekből készül. Biomasszának minősül a lakóházak fűtésére használt tűzifa is.

A kaposvári cukorgyárban a gyártás melléktermékeként keletkező biogázt megtisztítják, és amellett, hogy a gyár saját energiaszükségletét fedezik vele, a város is olcsóbb energiaforráshoz jut. Cukorgyári gázzal fűtik például a Virágfürdőt, de a 2015-ben munkába állított, gázüzemű helyi járatú buszok üzemanyagának egy része is ebből a megújuló energiaforrásból származik.[18][19]

Geotermikus energia[szerkesztés]

A geotermikus hőenergia közvetlen felhasználásában Magyarország a világ vezető államai közé tartozik a 2,7 TWh kapacitásával. (A legnagyobb felhasználók Magyarországon kívül: Kína (20,6 TWh), Törökország (12,2 TWh), Izland (7,4 TWh), Japán (7,1 TWh), USA (2,6TWh) és Új-Zéland (2,4 TWh).[20] Elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. Geotermikus energia biztosítja többek között Győr, Szentlőrinc, Miskolc és Szentes távfűtését, részben vagy egészben.[21][22] Az ország első áramot termelő geotermikus erőműve Turán épült. A 3 MW kapacitású létesítmény 2017-ben kezdte meg működését.[23][24]

Megújuló energia pályázat[szerkesztés]

A megújuló energiák alkalmazásának támogatására leggyakoribb pályázatok a magyar állam és EU részéről lettek kiírva. A pályázatok keresésére általában a PAFI pályázat figyelő oldal használatos. A kiírás szövege általában tartalmazza a maximális támogatási keretet (az összes beérkező pályázatra rendelkezésre álló pénzösszeget), esetleg a rendszer általfogadható összes energiamennyiséget (pl. GWh-ban), és egyéb feltételeket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ STADAT – 5.7.3. Megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt villamos energia részesedése (2000–). www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
  2. ↑ http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/targets_en.pdf
  3. ↑ http://www.portfolio.hu/gazdasag/energia/hiaba_dobta_vissza_a_torvenyt_ader_megsem_epul_tobb_szeleromu_magyarorszagon.241330.html
  4. ↑ Már idén meglehet a 2030-ra várt 6000 MW-os napelemes teljesítmény - Villanyszerelők lapja, 2024.01.11.
  5. ↑ Egészen elképesztő méretű naperőművet adtak át Mezőcsáton - Portfolio.hu, 2023.06.06.
  6. ↑ https://www.szolnokinapelempark.hu/
  7. ↑ Kínai cég vette meg az egyik legnagyobb magyarországi naperőműparkot - Portfolio.hu, 2023.04.25.
  8. ↑ 100 MW-os napelempark kezdi meg működését Kaposváron (magyar nyelven). EU-Solar Zrt., 2021. május 28. (Hozzáférés: 2022. január 22.)[halott link]
  9. ↑ https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/energiatarolas-ausztralia-napelem-eromu.680273.html
  10. ↑ Major András - Rekord mértékben nőhetett a hazai naperőmű-kapacitás (Portfolio.hu, 2022.02.01.)
  11. ↑ Szolnoki Balázs Ádám - A magyar napelemek már Paksot is lepipálják (g7.hu, 2022.02.11.)
  12. ↑ A háztartási méretű [50kw alatti, az engedélyköteles és a nem engedélyköteles fotovoltaikus [50kw és az a feletti] kiserőművek]. (Hozzáférés: 2022. december 15.)
  13. ↑ K. Kiss Gergely - Rezsivédelem: sokba kerül az államnak a napelemek tiltása (24.hu, 2023.05.16.)
  14. ↑ Jandó Zoltán - Már március közepén dőlnek a magyar napelemes rekordok< (g7.hu, 2024.03.22.)
  15. ↑ http://magyarepitok.hu/energetika/2016/10/vizimalom-biztosit-energiat-egy-tapolcai-hotelnek
  16. ↑ Archivált másolat. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
  17. ↑ Archivált másolat. [2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 9.)
  18. ↑ Világviszonylatban is egyedülálló fejlesztés valósult meg a cukorgyárban, 2015. szeptember 30. (Hozzáférés: 2016. október 21.)
  19. ↑ Viszlát, E.On! Földgáz nélkül, olcsóbban üzemel a fürdő. Kaposvár Most, 2012. május 24. (Hozzáférés: 2016. október 21.)
  20. ↑ http://www.ren21.net/wp-content/uploads/2016/06/GSR_2016_Full_Report.pdf
  21. ↑ http://pannergy.com/projektek/
  22. ↑ http://www.szentes.hu/turizmus/index.php/hu/miert-szentes/227-zold-oazis
  23. ↑ http://www.alternativenergia.hu/leraktak-a-turai-geotermikus-kiseromu-alapkovet/76589
  24. ↑ http://www.thinkgeoenergy.com/first-geothermal-heat-and-power-plant-of-hungary-starts-operation/

További információk[szerkesztés]

  • Klímaváltozás és Magyarország; szerk. Szathmáry Eörs; Osiris, Budapest, 2020

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Megújuló_energiaforrások_Magyarországon&oldid=27078609”