Vízenergia Magyarországon

A vízenergia Magyarországon nem tölt be számottevő szerepet. 2015-ben mindössze 57 MW volt a magyar vízerőművek összkapacitása. Újabb vízerőművek kiépítését az országban a nem megfelelő földrajzi elhelyezkedés (nagy esésű folyók hiánya) és a társadalmi ellenállás is akadályozza. ^[forrás?]

Magyar vízerőművek listája[szerkesztés]

Kiskörei vízerőmű - 28 MW
Tiszalöki vízerőmű - 12,9 MW
Kesznyéteni vízerőmű - 4,4 MW^[1]
Ikervári vízerőmű - 2,28 MW
Békésszentandrási duzzasztó - 2 MW
Kenyeri vízerőmű - 1,54 MW^[1]
Gibárti vízerőmű - 1 MW^[2]
Felsődobszai vízerőmű - 940 kW^[3]
Csörötneki vízerőmű - 485 kW^[1]
Körmendi vízerőmű^[3] - 240 kW
Alsószölnöki vízerőmű - 200 kW
Pornóapáti vízerőmű - 113 kW^[1]
Szentpéterfai vízerőmű - 50 kW^[1]
Kvassay szivattyútelep és vízerőmű - csupán időszakosan termel áramot
Sió zsilip vízerőmű, Keselyűs
Szentgotthárd vízerőmű

Elvetett tervek[szerkesztés]

Magyarország legjelentősebb vízerőműve a Bős-nagymarosi vízlépcső lett volna (Bős - 720 MW; Nagymaros - 160 MW), melyet Csehszlovákiával közösen üzemeltettek volna. A vízlépcsőről szóló nemzetközi szerződést Magyarország a növekvő társadalmi ellenállás miatt 1992-ben felmondta, amelyet követően Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát és üzembe helyezte a módosított formájában kiépített Bősi erőművet.^[4] Az ENSZ Nemzetközi Bíróság a két ország vitájában mindkét felet elmarasztalta és kétoldalú tárgyalásokra kötelezte.

A projekt bukása következtében Magyarországon egyfajta tabuvá vált a vízerőművek építése. A magyar kormány ellenzi Horvátország azon terveit is, amelyek a Dráva közös horvát-magyar szakaszain (Barcs, Novo Virje) létesítenének vízerőműveket.^[5]

Lehetséges fejlesztések[szerkesztés]

Potenciális vízerőművek létesítéséről rendszeresen jelennek meg tervek. Felmerült, hogy a Paks 2 projekt részeként, a Duna szükséges felduzzasztása keretében egy vízerőmű is épülhetne. Emellett a Duna jobb hajózhatóságának biztosítása érdekében felvetették a nagymarosi erőmű befejezését, illetve más vízerőművek (Fajsz, Adony) kiépítését.^[6] Hivatalosan azonban egyik terv sem kapott támogatást.

Külön említést érdemelnek az úgynevezett szivattyús-tározós vízerőművek. Az ilyen erőműveket magas hegyekre építik, ahova mesterségesen szivattyúzzák fel a víztározók vizét, majd energiát termelve leeresztik. Az ilyen erőművek célja a villamosenergia rendszerek rugalmatlanságának kiegyensúlyozása, ami például nagy variablilitású szél- és naperőművek működéséből adódhat. Magyarországon több helyszínen is felmerült (Prédikálószék, Aranyosi-völgy) ilyen erőművek kiépítése, azonban eddig egyik terv sem jutott el a megvalósításig.^[7]

2017-ben a Mátrai Erőmű bejelentette, hogy egy 600 MW-os kapacitású szivattyús-tározós erőművet építene a Mátrában.^[8]

Magyarországon a közeljövőben elsősorban mini-vízerőművek építésére lehet számítani. Ilyet alakítottak ki 2016-ban a tapolcai Malom-tónál is, a malomkerék felújításakor.^[9] 2017-ben Szentgotthárdon adtak át egy mini-vízerőművet.^[10]