Békésszentandrási duzzasztó

A duzzasztó

A békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip, más néven békésszentandrási vízlépcső, régebbi nevén Horthy István zsilipmű a Hármas-Körösön, Békésszentandrás határában, Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán lévő duzzasztómű és hajózsilip, ami 1936 és 1942 között épült. A 2000-es években többször szóba került átalakítása vízierőművé.

Története

A duzzasztó egyike a kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak, ami a két világháború között zajlott Magyarországon. Építése 1936-tól 1942-ig tartott. A vízlépcső fő szakértője a később világhírnévre emelkedett Mosonyi Emil volt. Többes célt szolgált, egyrészt a hajózás biztosítását, de szintén fontos ok volt az öntözés. Ezt csak elősegítette, hogy Horthy Miklós személyes álma volt a magyarországi rizstermelés beindítása is, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság. Szarvas környékén napjainkban is termesztenek rizst.

A duzzasztót 1994 és 1998 között felújították.

Technikai jellemzők

A duzzasztó két darab, egyenként 7 méteres „kapuja” van, amik a duzzasztást végzik. Ebből következik, hogy maga a duzzasztó is kétállásos. A nyári hónapokban a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság általában 4,85 méter duzzasztási szintet tart fent, ami árvízhelyzet, vagy egyéb rendkívüli esetekben csökkenteni szoktak. A maximális magasság 5 méteres. A duzzasztóhoz hajózsilip is épült, a vízmélység 16 méter, a szélessége is elegendő a legnagyobb uszályok átengedéséhez.

• Az elzárás rendszere: elektromechanikus mozgatású, kettőskampós MAN rendszerű acéltáblás elzárás, 2×22 m nyílású.
• Küszöbszint: 74,98 mBf.
• Maximális duzzasztási szint: 82,13 mBf (500 cm)
• Üzemi duzzasztási szint: 81,98 mBf (485 cm)
• Tározott maximális vízmennyiség: 22,0 millió m³
• Hatása: a Hortobágy-Berettyón 18,7 folyamkilométerig (Túrkevei közúti híd)
  • a Kettős-Körösön 26,310 folyamkilométerig
  • a Sebes-Körösön 13,700 folyamkilométerig

A vízlépcső hatása Békésig érvényesül, ami által lehetővé válik 20 000 ha öntözése is.

Tervek a vízerőműre

Még 2005-ben napvilágot látott, hogy egy energetikai cég erőműként hasznosítaná a meglévő duzzasztót. Az eredeti tervek szerint kb. 2 milliárd forintért egy 2 MW teljesítményű turbina került volna az egyik kapuba. Azonban később a terveket felülvizsgálták, és arra jutottak, hogy célszerűbb egy új csatornát ásni a Körösnek, és oda telepíteni az erőművet. Azóta új hír nem érkezett a beruházással kapcsolatban és a munkákat sem kezdték el.

A feledésbe merült erőmű 2011-ben újra napvilágot látott, és bejelentették, hogy egy magyar magántulajdonban lévő kisvízierőmű-építő cég megépíti, mely uniós támogatást nyert a fejlesztéshez. Az építkezés júniusban kezdődik meg, ami várhatóan 2012 második feléig fog tartani. Ezzel a megújuló energiát hasznosító beruházással évente mintegy 8 ezer tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el.

Érdekességek

• Személyesen Horthy Miklós avatta fel 1942-ben az új duzzasztót és zsilipet, melyet a nem sokkal azelőtt elhunyt kormányzóhelyettes Horthy Istvánról neveztek el.
• A Dögös-Kákafoki holtág, mint Magyarország 4. legnagyobb állóvize, a vízlépcső felett ágazik ki a Körösből, és az alvíznél, már a duzzasztás alatt folyik vissza, amit zsilipekkel szabályoznak. Mivel az alvíz és felvíz között nyáron 4,85 méter a szintbeli eltérés, így gravitációs úton folyik a vízcsere, ami ritkaság hazánkban. Az alvíznél való kivezetésnél emiatt a holtág utolsó 30–40 méteres szakasza meglehetősen hegyi jellegű, nagy eséssel, zúgókkal.
• A vízlépcső után rengeteg horgász található nyáron, „villantóznak”.