Kemény Henrik

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gbarta (vitalap | szerkesztései) 2021. február 24., 17:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Kemény Henrik
Kemény Henrik és Vitéz László
Kemény Henrik és Vitéz László
Életrajzi adatok
Született1925. január 29.[1]
Budapest
Elhunyt2011. november 30. (86 évesen)
Debrecen
Pályafutása
Aktív évek1931–2011
Díjai
Kossuth-díj2005
Kiváló művész2002
Érdemes művész1987
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
Kemény Henrik IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény Henrik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kemény Henrik (Budapest, 1925. január 29. – Debrecen,[2] 2011. november 30.) Kossuth-díjas magyar bábművész, érdemes és kiváló művész. A Magyar Művészeti Akadémia Színház- és Előadó-művészeti Tagozatának tagja 1996-tól haláláig.

A család története

A népligeti bábszínház 2009-ben

A Korngut család évszázados bábjátékos hagyományát követte. A nagypapa, Korngut Salamon (185?–1930), Galíciából érkezett Pestre,[3] és 1897-ben kapott belügyminisztériumi engedélyt „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására. Nagyapja a vásárokat járva először cirkuszt szervezett, majd a társulat kiszámíthatatlansága miatt áttért bábjátékok előadására. Később állandó színházat épített Külbudán. Későn nősült, két fia született, Dezső és Henrik.

Apja, Henrik egy közel egy évig az USA-ban próbált szerencsét, majd 1912-ben hazatért, megalapította a Columbia Magyar Mechanikai Színházat, amely egy év alatt becsődölt. Az I. világháború tönkretette a családot, 1926-ban új bábosbódét emeltek a hűvösvölgyi Nagyréten. Az apa a háború után a filmgyárban dolgozott, majd a biztos fizetést feladva bábozásból élt a család, szerény körülmények között. Az 1930-as években hivatalosan Paprika Jancsi lett a fő figurájuk neve, mert az állami szervek nem nézték jó szemmel a kisemberek számára szóló rendszerkritikus, szókimondó előadásokat. A Népligetben a Mutatványos téren működött Kemény Henrik Bábszínháza, melyet 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánítottak.[4] A bábszínházat 1989-ben alapítványi támogatással felújították, és díszelőadással átadták. Azután az épületben újabb előadás nem volt. A 250-300 négyzetméteres faszerkezetű épület 2011. október 3-án éjjel porig égett.[5]

Életrajza

Kemény Henrik és a híres bábok

Henrik a család mutatványos bódéjában nőtt fel, a bábos família harmadik generációjához tartozik ifjabb Kemény Henrik és nála egy évvel fiatalabb öccsével, Mátyással. Míg a Papa a színházat vezette és előadott, a mama – Kriflik Mária – volt a pénztáros és ő szabott, varrt, öltöztette a bábokat. Két fiuk a délutáni előadásoknál segédkezett, de szerepeltek is a bábszínházban. Az apja által készített Mickey egér marionett figurával gyakorolta a bábozást, ami később három és fél méteres zsinórral felszerelten – már a nagyérdemű előtt táncolhatott. 1931-ben kapta első szerepét egy családi bábelőadáson a papa Mickey egér táncjátékában csetlő-botló „másodegérként”.[3] Kicsit később már az iskolában pótvizsgázó Vitéz Lászlót alakítja. Öccse, az ekkor négyéves Mátyás is szerepet kapott öccse mint Frici pajtás, apukája a Tanító Bácsi volt. 1935-ben faragta ki első figuráját és kapta meg első főszerepét. 1945-ben édesapja munkaszolgálat közben eltűnt, így fia átvette bábszínházát.[3] 1950-ben tagja lett az Állami Bábszínháznak. Bod László festőművész, a színház akkori igazgatója hívta be bábtechnikusnak, első munkája az Aladdin csodalámpája című előadás mechanikai munkálatai voltak. Amikor a népligeti vurstlit 1953-ban felszámolták, Kemény Henriket is „államosították” (bábjait egy ideig Bálint Endre festőművész műtermében „bújtatta”): ettől kezdve az Állami Bábszínházban lépett fel. Az ő nevéhez fűződik 1955-ben az első vidéki bábszínház megalapítása Győrött. 1964-ben elvégeztették vele a Bábszínészképzőt. Két évtized alatt számos bábot tervezett, és visszatért a vándorbábozáshoz, egy Trabanttal kezdte el járni az országot. 1992-ben, az Állami Bábszínház kettéválásakor a Kolibri Színházhoz csatlakozott.[3]

Két portréfilm készült vele: Látogatás (MTV), Vitéz László vándorútja (MTV).

Nem egészen két hónappal élte túl, hogy volt bábszínházának épülete a Népligetben leégett.[6]

Főbb alakításai

  • Vitéz László kalandjai
  • Hakapeszi Maki és a Furfangos Frigyes mester a Zsebtévé MTV sorozatban
  • Süsü, a Süsü, a sárkány MTV-sorozatban
  • Vitéz László és a többiek (4 epizódos MTV-sorozat: Az elátkozott malom, Az elásott kincs, A csodaláda, Itt nem szabad énekelni, 1972)
  • Gyufa Gyuri
  • Sakk Matyi [3]
  • Majom úr a Majomparádé c. MTV sorozatban
  • Tévé-ovi

Vitéz László

Kemény Henrik és Vitéz László (2010)

Kemény Henrik a II. világháború és az 1990-es évek között egyedül folytatta a vásári bábjátékok hagyományát. Generációk ismerték az 1900-as évek elejétől Vitéz Lászlót, aki a közép-európai marionett hagyományokhoz illeszkedik Kasparekkel és más figurákkal. A Vitéz László kalandjai a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral és a kisgyermekek számára is élvezhető módon ábrázolja. Emlékezetes, hogy Vitéz László „fegyvere” egy palacsintasütő. Közismert előadások címei: Elátkozott malom, Elásott kincs. Ezek eredetileg 20-25 percesek voltak, szövegkönyve nem volt, hisz a családban mindenki kívülről ismerte. Ezeket Henrik egyórás előadásokká bővítette. A Magyar Televízió Takács Vera szerkesztésében 1972-ben Vitéz László és a többiek címmel felvett 4 történetet, ezek Az elátkozott malom, Az elásott kincs, A csodaláda, Itt nem szabad énekelni. Így - szerencsére - ezek az előadások megmaradnak az utókor számára is. A vásári bábjátékos c. műsorban pedig úgy rögzítették az előadást (rendező: Szabó Attila), hogy nemcsak a jelenetet, hanem a paraván mögött dolgozó művészt, Kemény Henriket is láthatják a nézők. Így a játékstílus is rögzítésre került, s megőrződött.

„ Gyerekkoromban a városligeti bábszínháznak, a Vitéz Lászlónak képtelenségei nagy mulatságomra voltak.
– Mi kell nekket, hallál, vagy fakannál? – kérdezte Vitéz László egykoron. S ezzel: püff! barátját úgy kupán sózta egy fakanállal, hogy az előbb nagyot nyekkent, aztán rezegni kezdett rémületében… S már ezen is nagyokat kellett nevetni.
– Te menjél a sárgába, nem tuttot mi az? A sárga fennékbe! – és megintcsak úgy vágta fejbe barátját, hogy az még jobban rezegni kezdett, de nosza, kapott máris egy rúgást a fenekébe, amitől egészen kettétört. Még jobban kellett tehát nevetni, – no de min? Az esetlegességen, szájtáti rémületen, vagyis mindazon, amit egyszóval úgy szoktunk nevezni: fajankó.
 ”
– Füst Milán

Hakapeszi Maki

Kemény Henrik alakította Hakapeszi Makit, a csokiszerető falánk majmot a Magyar Televízió Zsebtévé című műsorában. „Hakapeszi ha kap, eszi” – ezzel végződnek a történetek, amikben Móka Miki leplezi le rendszeresen a Hiszékeny Urat csokoládé kedvéért becsapó majmot. A Zsebtévé Hakapeszi Makiról szóló részének átdolgozott változata a Majomparádé című bábfilmsorozat, melyben szintén Kemény Henrik alakít egy majmot, aki a Zsebtévé Hakapeszi Makijához hasonlóan becsapja a hiszékeny embert csokoládéért.

Süsü, a sárkány

1976 karácsonyán bemutatott magyar bábfilmsorozat. A mesét Csukás István írta, zenéjét Bergendy István szerezte. A dramaturg Takács Vera, a báb- és díszlettervező Lévai Sándor, a rendező Szabó Attila volt. Süsü, az egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a bábfilm felvételein, és a nagyméretű figura mozgatási mechanizmusának kidolgozásában is részt vett.

Kemény Henrik és Vitéz László emléktáblája a Kolibri Színház falán.

Kitüntetései

Búcsú

  • Egy nekrológ
  • Egy gyermekkorában Vitéz László bábelőadásaival megfertőzött óvodapedagógus kellett ahhoz, hogy példaértékű megemlékezést tartsanak a hajdúböszörményi Csillagvár óvodában: marionett bábu készítő versengést hirdettek Kemény Henrik emlékére, melynek eredményeként - a család és az óvodai élet szorosabbá válása mellett - remek bábok születtek plüss figurából, parafadugóból, gesztenyéből, őszi termésekből, különféle formájú játékelemekből, mézeskalácsból, WC-papír gurigából, szívószálból, pingpong labdából, tejfölös dobozból, textilből stb. [8]

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kemény_Henrik&oldid=23621910”