Kemény Gábor (politikus, 1910–1946)

Kemény Gábor
Szálasi-kormány (a képen Kemény Gábor az ülő sorban balról a második)
Született	1910. december 14. Budapest
Elhunyt	1946. március 19. (35 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus diplomata újságíró
Tisztsége	Magyarország külügyminisztere (1944. október 16. – 1945. március 28.)
Halál oka	akasztás
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kemény Gábor (Budapest, 1910. december 14. – Budapest, 1946. március 19.) nyilas politikus, publicista.

Élete

Budapesten jogi doktorrá avatták és közigazgatási szakvizsgát tett. Vidéken szolgabíró, majd a Pesti Hírlap külső munkatársa, ezután szélsőjobboldali lapok cikkírója volt. 1939-ben csatlakozott a nyilasmozgalomhoz, 1941 szeptemberétől Szálasi Ferenc megbízásából a Nyilaskeresztes Párt külügyi vezetője lett.

A német megszállás után (1944. március 19.) többször tárgyalt a náci megbízottakkal a nyilas hatalomátvételről. Tájékoztatta a németeket a koronatanács elhatározásáról, hogy fegyverszünetet kér a szövetségesektől (1944. szeptember 11.). A nyilas puccs után Szálasi kormányában külügyminiszter lett (1944. október 16. – 1945. március 27.); a rémuralom elleni diplomáciai tiltakozásokat ő hárította el. Decemberben Szálasival Hitlernél járt; ő rendelte el a külügyminisztérium Németországba telepítését.

A háború után az amerikaiak elfogták és háborús bűnösként kiadták. Háborús főbűnösként a Szálasi-perben kötél általi halálra ítélték. Habár kegyelemre javasolták, a dr. Bojta Béla vezette bíróság elutasította kegyelmi kérvényét, és 1946. március 19-én Csia Sándorral és Szöllősi Jenővel együtt felakasztották.

Források

• Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban