Jodoform
| Jodoform | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | Iodoform |
| Más nevek | Triiodomethane, Methyl triiodide, Carbon triiodide |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [75-47-8] |
| EINECS-szám | 200-874-5 |
| KEGG | D01910 |
| ChEBI | 37758 |
| RTECS szám | PB7000000 |
| SMILES | IC(I)I |
| InChI | InChI=1/CHI3/c2-1(3)4/h1H |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CHI3 |
| Moláris tömeg | 393,73 g/mol |
| Megjelenés | sárgás kristályok |
| Sűrűség | 4,008 g/cm3 |
| Olvadáspont |
123 °C |
| Forráspont |
217 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 0,1 g/l (20 °C) |
| kH | 0,34 mol.kg-1.bar-1 |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | hexagonális |
| Molekulaforma | tetraéderes |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
| NFPA 704 |
0
2
1
|
| R mondatok | R20/21/22, R36/37/38[1] |
| S mondatok | S26, S36/37[1] |
| Lobbanáspont | 204 °C |
| LD50 | 355 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A jodoform (trijódmetán, CHI3) egy jódban dús szénvegyület. Mint külsőleg alkalmazott aszeptikus gyógyszer, a jódot helyettesíti. Mára használata jelentősen visszaszorult egyrészt szaga, másrészt pedig a nagy adagok használata esetén fellépő mellékhatások miatt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Serrulas fedezte fel 1822-ben; eleinte hidrogénmentes vegyületnek tekintették. Helyes összetételét 1834-ben Dumas állapította meg. Fertőtlenítő hatása 1879 óta ismert.
Előállítása [szerkesztés]
Különösen borszeszből, továbbá aldehid, aceton, cukor és más szénvegyületekből, lúgos oldatban szabad jód hatására képződik. Előállítása úgy történik, hogy nátrium-karbonátot vízben oldanak, az oldathoz kevés alkoholt elegyítenek és a folyadékot 70°-ra felmelegítve, porrá dörzsölt jódot hintenek bele. A sárga kristályos csapadék alakjában kiváló jodoformot a folyadék kihűlése után leszűrik, kimossák és megszárítják; esetleg borszeszből is átkristályosítják. Sárga, a hatszögű kristályrendszerbe tartozó kristálylemezkékből áll.
Egyszerű vázlatformában: etanolból és jódból lúgos közegben
- H3C-CH2OH + I2 → H3C-CHO + 2 KI + H2O
- Ezután átmenetileg jodál jön létre:
- H3C-CHO + 3 I2 + 3 KOH → I3C-CHO + 3 KI + H2O
- További kálium-hidroxiddal jodoform keletkezik:
- I3C-CHO + KOH → CHI3 + HCOOK
Jellemzői [szerkesztés]
Szaga kellemetlen, a sáfrányra és brómra emlékeztető, nagyon tapadó. Vízben csak nyomai oldódnak; borszeszben elég könnyen, éterben, kloroformban és széndiszulfidban könnyen oldódik. Fs. 2,0, olvadáspontja 119 °C. Az analóg összetételű kloroformnál könnyebben bomlik. Zárt csőben hevítve más bomlástermékek mellett metilénjodid (CH2I2) is képződik.
Források [szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
Lásd még [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
