István-barlang
| István-barlang | |
| Az István-barlang bejárata | |
| Hossz | 1445 m |
| Magasság | 331 m |
| Hely | Lillafüred |
| Hegység | Bükk |
| Típus | időszakosan aktív forrásbarlang |
| Kataszteri szám | 5372-1 |
Az István-barlang (tkp. Szent István-barlang) egy cseppkőbarlang Miskolc–Lillafüreden. A barlang felső triász (anizuszi) mészkőben alakult ki. 1445 méter hosszú, vertikális kiterjedése 93 méter. Kataszteri száma: 5372-1. Szinonimái még: Vödörlapító-barlang, Kutyalyuk 1., Kutya-barlang, Istvánoldali 1. barlang, István-karsztbarlang, István cseppköves-barlang. Idegenforgalmi célokra kiépített, 1991-ben gyógybarlanggá nyilvánított fokozottan védett természeti érték.
Tartalomjegyzék |
Földrajzi helyzete [szerkesztés]
A Szinva völgyében, az Eger felé vezető műút mellett, 331 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.
Kutatástörténete [szerkesztés]
A barlangot 1913-ban fedezték fel, a hagyomány szerint úgy, hogy egy kutya beleesett az egyetlen természetes bejáratán át, ami egy 15 m mély üreg volt, és vonyítása nyomán találtak rá magára a barlangra. Első bejárója Kadić Ottokár volt 1913-ban. Feltárását 1927-ben kezdték meg Révay Ferenc irányításával. Kialakítottak egy turisták számára is járható bejáratot, bevezették a világítást, és 1931-ben a barlang megnyílt a látogatók számára.
A második világháború során károkat szenvedett, a világítás is tönkrement, és csak 1955-ben hozták rendbe.
A barlang még jelenleg sincs teljesen feltárva, nem is látogatható teljes hosszában.
Leírása [szerkesztés]
Legmélyebb ismert szakasza a Pokol nevet viseli. A megnyitott szakaszon érdekes képződmény a Mamutfogsor, cseppkövesebb barlangszakasz a Meseország, az Oszlopok csarnoka és a Színházterem. A barlang belsőbb részei vízelvezető járatokkal is kapcsolatban vannak, mert 1958-ban és 1974-ben is feltört benne a víz, és a barlangot elöntve, a bejáraton kizúdult az útra. A Létrás-tető–István-lápa alatt húzódó nagy barlangrendszer utolsó tagja. Az időszakosan aktív forrásbarlang cseppkődíszes főágához kisebb oldaljáratok, emeleti szakaszok csatlakoznak. Mélypontján a további szakaszok feltárását állandó vízfolyás akadályozza.
A világítás hatására a barlang sajnos mohásodni kezdett, ezt korszerűbb világítás bevezetésével igyekeznek megállítani.
Mivel az István-barlang hűvös levegője nagyon tiszta, teljesen pollenmentes, és közel 100%-os páratartalmú, egy részéből 1988-ban gyógybarlangot alakítottak ki a légúti megbetegedésben szenvedőknek a Fekete-teremben.
Képgaléria [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Kadić Ottokár: Az 1913. évben végzett barlangkutatásaim eredményei. Barlangkutatás, 1914. 2. köt. p. 185-191.
- Kadić Ottokár: Újabb adatok a hámori barlangok ismeretéhez. Barlangkutatás, 1915. 3. köt. p. 148-153.
- Kadić Ottokár: A lillafüredi barlangok idegenforgalmi jelentőségéről. Turisták Lapja, 1931. XLIII. köt. p. 252-255.
- Kadić Ottokár: A lillafüredi Szent István-barlang. A Természet, 1931. XXVII. köt. 21-22. szám p. 269-274.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. (Bp. 2005.) ISBN 9639353396
- Sebős Károly: A lillafüredi Szent István-cseppkőbarlang. Turistaság és Alpinizmus, 1931. XXI. köt. p. 230-232.

