ISZ–3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4c:13a1:600:af:e02a:91fb:daa8 (vitalap) 2020. június 7., 07:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Szovjet veterán harckocsizó alapján elmondottak alapján.)
ISZ–3
ISZ–3 egy haditechnikai múzeumban, Brüsszelben
ISZ–3 egy haditechnikai múzeumban, Brüsszelben

Típusnehézharckocsi
Fejlesztő ország Szovjetunió
Harctéri alkalmazás
GyártóCseljabinszki Traktorgyár
Gyártási időszak1946
Gyártási darabszám2311
Háborús részvételHidegháború
Általános tulajdonságok
Személyzet4 fő
Hosszúság(löveg nélkül) 9,85 m (löveggel) 10,74 m
Szélesség3,15 m
Magasság2,45 m
Tömeg46,5 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat20-200 mm
Elsődleges fegyverzet122 mm-es D–25T löveg (28 lövedék)
Másodlagos fegyverzet1-2db 7,62 mm-es DTM golyószóró 1db 12,7 mm-es DSK géppuska
Műszaki adatok
MotorV-2-IS típusú, 12 hengeres dízelmotor
Felfüggesztéstorziós rugók
Sebesség40 km/h
Hatótávolság185 km
A Wikimédia Commons tartalmaz ISZ–3 témájú médiaállományokat.

Az ISZ–3 (oroszul: ИС – Иосиф Сталин/Ioszif Sztálin, néhol JSZ–3 átírásban) a második világháború végén kifejlesztett szovjet nehéz harckocsi volt.

Fejlesztés

1944-ben a szovjet hadvezetés eldöntötte, hogy elkezdik egy új nehéz tank fejlesztését, amely felváltaná az ISZ–2-t. Két mintapéldány készült, egyiket Zsozef Kotyin csapata készítette. Ennek a verziónak az alvázát különleges frontpáncél jellemezte (két lemez, ékben összehegesztve). A másik prototípust Nyikolaj Duhov csapata készítette egy nem hagyományos alakú toronnyal (amely egy Porsche Tigris II-es tornyán alapszik, amit összenyomtak), mely a későbbi szovjet tankok védjegyévé vált. A két mintapéldány tesztelése után eldöntötték, hogy Kotyin alváz- és Duhov toronykonstrukcióját hasznosítják a harckocsi megépítéséhez. A tank végleges formája 1944 szeptemberében készült el, és decemberben elindították a sorozatgyártását is, habár az első széria csak 1945 májusában hagyta el a gyárat. A gyártása egészen 1946 nyaráig tartott. Összesen 2311 darab készült az összes verzióját beleszámítva.

Harci alkalmazás

ISZ–3 az 1956-os forradalom idején

A legtöbb forrás azt közli, hogy a tankok nem harcoltak a második világháborúban, habár egyesek azt állítják, hogy a berlini csatának a végső fázisában is közreműködhettek.[1] 1945. szeptember 7-én az ISZ–3-asok részt vettek az 1945-ös berlini győzelmi parádén, ahol fejlettsége nyugati szakértőknek is felkeltette az érdeklődését. A Szovjetunió először az 1956-os forradalomban, majd a Prágai tavasz idején vetette be.

1967-ben a hatnapos háborúban is részt vettek a tankok Egyiptom oldalán Izrael ellen, de sok belőlük megsemmisült vagy zsákmánnyá vált.

Jegyzetek

  1. Tim Bean, Will Fowler: Russian tanks of World War II: Stalin's Armored Might 1939-1945. MBI Publishing Company, London, 2002, s. 142 ISBN 978-0760313022

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az IS-3 című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk