ISZ–3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
ISZ–3
ISZ–3 egy haditechnikai múzeumban, Brüsszelben
ISZ–3 egy haditechnikai múzeumban, Brüsszelben

Típus nehézharckocsi
Fejlesztő ország  Szovjetunió
Gyártó Celjabinszki Traktorgyár
Gyártási darabszám 2311
Általános tulajdonságok
Személyzet 4 fő
Hosszúság(löveg nélkül) 9,85 m (löveggel) 10,74 m
Szélesség3,15 m
Magasság2,45 m
Tömeg 46,5 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 20-200 mm
Elsődleges fegyverzet

122 mm-es D–25T löveg

(28 lövedék)
Másodlagos fegyverzet

1-2db 7,62 mm-es DTM golyószóró

1db 12,7 mm-es DSK géppuska
Műszaki adatok
Motor 12 hengeres dízelmotor
Felfüggesztés torziós rugók
Sebesség40 km/h
Hatótávolság185 km
A Wikimédia Commons tartalmaz ISZ–3 témájú médiaállományokat.

Az ISZ–3 (oroszul: ИС – Иосиф Сталин/Ioszif Sztálin, néhol JSZ–3 átírásban) a második világháború végén kifejlesztett szovjet nehéz harckocsi volt.

Fejlesztés[szerkesztés]

1944-ben a szovjet hadvezetés eldöntötte, hogy elkezdik egy új nehéz tank fejlesztését, amely felváltaná az ISZ–2-t. Két mintapéldány készült, egyiket Zsozef Kotyin csapata készítette. Ennek a verziónak az alvázát különleges frontpáncél jellemezte (két lemez, ékben összehegesztve). A másik prototípust Nyikolaj Duhov csapata készítette egy nem hagyományos alakú toronnyal (amely egy Porsche Tigris II-es tornyán alapszik, amit összenyomtak), mely a későbbi szovjet tankok védjegyévé vált. A két mintapéldány tesztelése után eldöntötték, hogy Kotyin alváz- és Duhov toronykonstrukcióját hasznosítják a harckocsi megépítéséhez. A tank végleges formája 1944 szeptemberében készült el, és decemberben elindították a sorozatgyártását is, habár az első széria csak 1945 májusában hagyta el a gyárat. A gyártása egészen 1946 nyaráig tartott. Összesen 2311 darab készült az összes verzióját beleszámítva.

Harci alkalmazás[szerkesztés]

ISZ–3 az 1956-os forradalom idején

A legtöbb forrás azt közli, hogy a tankok nem harcoltak a második világháborúban, habár egyesek azt állítják, hogy a berlini csatának a végső fázisában is közreműködhettek.[1] 1945. szeptember 7-én az ISZ–3-asok részt vettek az 1945-ös berlini győzelmi parádén, ahol fejlettsége nyugati szakértőknek is felkeltette az érdeklődését. A Szovjetunió először az 1956-os forradalomban, majd a Prágai tavasz idején vetette be.

1967-ben a hatnapos háborúban is részt vettek a tankok Egyiptom oldalán Izrael ellen, de sok belőlük megsemmisült vagy zsákmánnyá vált.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tim Bean, Will Fowler: Russian tanks of World War II: Stalin's Armored Might 1939-1945. MBI Publishing Company, London, 2002, s. 142 ISBN 978-0760313022

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az IS-3 című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]