T–60
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2013. március 8. |
| T–60 | |
 |
|
| T–60 harckocsi a parolai Finn Harckocsimúzeumban | |
|
|
|
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 2 fő |
| Hosszúság | 4,1 m |
| Szélesség | 2,3 m |
| Magasság | 1,75 m |
| Tömeg | 5,8 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 7–20 mm |
| Elsődleges fegyverzet | 20 mm TNS ágyú |
| Másodlagos fegyverzet | 7,62mm DT géppuska |
| Műszaki adatok | |
| Motor | 2 db GAZ–202 benzinmotor |
| Teljesítmény | 2×52 kW (2×70 LE) |
| Felfüggesztés | torziós rugó |
| Sebesség | 44 km/h |
| Fajlagos teljesítmény | 17,9 kW/t |
| Hatótávolság | 450 km |
A T–60 1941-1942-ig gyártott szovjet könnyű harckocsi. Több mint 6292 db készült belőle. A típus a T–38 úszóképes felderítő harckocsit váltotta fel.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Nyikolaj Asztrov a moszkvai 37. Gyár tervező csapatát bízták meg 1938-ban a szárazföldi és kétéltű felderítő harckocsik tervezésével. Ők készítették a T–30A és a T–30B prototípusokat, valamint az egykori T–40 kétéltű harckocsit 1940-től. Ez vezetett a T–40SZ (szuhoputnij, szárazföldi) változathoz, egy nehezebb harckocsi prototípushoz is, amit a gyártáshoz túl bonyolultnak találtak. A T–30B prototípust T–40 alvázzal, de egyszerűbb szerkezettel és nehezebb páncélzattal csak T–60 felderítő harckocsi néven fogadták el és 1941 júliusában, épp a Barbarossa hadművelet után sorozatgyártását is elkezdték.
Ugyan először 12.7 mm-es géppuskával tervezték mint a T–40-t, később a fegyverzetét egy 20 mm-es TNSh löveggel javították. Ez már képes volt 500 m-ről átütni egy 15 mm vastag merőleges páncélt de elégtelennek bizonyult az újabb német harckocsik páncélzata ellen. Így újabb kísérletek folytak a 37 mm-es ZIS–19-es ágyúval újra fegyverzésre de ezzel felhagytak a szovjet elegendő 37 mm-es lőszer híján.
A T–60 harckocsit a T–90 légvédelmi harckocsi tervezésénél is felhasználták. Ez a projekt váltott át a T–70 könnyű harckocsihoz és lett törölve sorozatgyártás nélkül.
Sikló harckocsi [szerkesztés]
Egy T–60 lett átalakítva 1942-ben vitorlázó kivitelűre. Úgy tervezték, hogy egy Pe–8 vagy TB–3 nehézbombázóval vontatható könnyű páncélosa legyen a partizán erőknek. A harckocsi légi felhasználáshoz könnyített volt lőszer és fegyverzet nélkül, nagyon kevés üzemanyaggal. A módosítások ellenére a TB–3 bombázó hagyta a sikló harckocsit a gyenge aerodinamikája miatt kényszerleszállni, csak hogy a törést elkerülje. A T–60 a tervek szerint egy reptér melletti mezőn landolt és a szárnyak és a farok ledobása után visszatért a bázisára. A vontatáshoz elég erős repülőgépek hiányában a projektet törölték és soha nem folytatták.
Román TACAM T–60 [szerkesztés]
A románok 34 elfoglalt T–60 harckocsit 1943-ban átalakítottak TACAM T–60 harckocsi-elhárítóra. A legtöbbet, ha nem az összeset a szovjetek elkobozták miután Románia átállt a szövetségesekhez 1944 augusztusában.
Referenciák [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a T-60 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Miller, Steven. Tanks of the World: From World War I to the Present Day. Osceola, WI: MBI Publishing (2000). ISBN 0-7603-0892-6
- Zaloga, Steven J., James Grandsen. Soviet Tanks and Combat Vehicles of World War Two. London: Arms and Armour Press (1984). ISBN 0-85368-606-8
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- T-60 Development History and Combat Employment Battlefield.ru
- T-60 tanks, T–60 tankok a múzeumban és emlékműveken
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
