ISZ–3
ISZ–3 | |
ISZ–3 egy haditechnikai múzeumban, Brüsszelben | |
Típus | nehézharckocsi |
Fejlesztő ország | Szovjetunió |
Harctéri alkalmazás | |
Gyártó | Cseljabinszki Traktorgyár |
Gyártási időszak | 1946 |
Gyártási darabszám | 2311 |
Háborús részvétel | Hidegháború |
Általános tulajdonságok | |
Személyzet | 4 fő |
Hosszúság | (löveg nélkül) 9,85 m (löveggel) 10,74 m |
Szélesség | 3,15 m |
Magasság | 2,45 m |
Tömeg | 46,5 t |
Páncélzat és fegyverzet | |
Páncélzat | 20-200 mm |
Elsődleges fegyverzet | 122 mm-es D–25T löveg (28 lövedék) |
Másodlagos fegyverzet | 1-2db 7,62 mm-es DTM golyószóró 1db 12,7 mm-es DSK géppuska |
Műszaki adatok | |
Motor | V-2-IS típusú, 12 hengeres dízelmotor |
Felfüggesztés | torziós rugók |
Sebesség | 40 km/h |
Hatótávolság | 185 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz ISZ–3 témájú médiaállományokat. |
Az ISZ–3 (oroszul: ИС – Иосиф Сталин/Ioszif Sztálin, néhol JSZ–3 átírásban) a második világháború végén kifejlesztett szovjet nehéz harckocsi volt.
Fejlesztés
1944-ben a szovjet hadvezetés eldöntötte, hogy elkezdik egy új nehéz tank fejlesztését, amely felváltaná az ISZ–2-t. Két mintapéldány készült, egyiket Zsozef Kotyin csapata készítette. Ennek a verziónak az alvázát különleges frontpáncél jellemezte (két lemez, ékben összehegesztve). A másik prototípust Nyikolaj Duhov csapata készítette egy nem hagyományos alakú toronnyal (amely egy Porsche Tigris II-es tornyán alapszik, amit összenyomtak), mely a későbbi szovjet tankok védjegyévé vált. A két mintapéldány tesztelése után eldöntötték, hogy Kotyin alváz- és Duhov toronykonstrukcióját hasznosítják a harckocsi megépítéséhez. A tank végleges formája 1944 szeptemberében készült el, és decemberben elindították a sorozatgyártását is, habár az első széria csak 1945 májusában hagyta el a gyárat. A gyártása egészen 1946 nyaráig tartott. Összesen 2311 darab készült az összes verzióját beleszámítva.
Harci alkalmazás
A legtöbb forrás azt közli, hogy a tankok nem harcoltak a második világháborúban, habár egyesek azt állítják, hogy a berlini csatának a végső fázisában is közreműködhettek.[1] 1945. szeptember 7-én az ISZ–3-asok részt vettek az 1945-ös berlini győzelmi parádén, ahol fejlettsége nyugati szakértőknek is felkeltette az érdeklődését. A Szovjetunió először az 1956-os forradalomban, majd a Prágai tavasz idején vetette be.
1967-ben a hatnapos háborúban is részt vettek a tankok Egyiptom oldalán Izrael ellen, de sok belőlük megsemmisült vagy zsákmánnyá vált.
Jegyzetek
- ↑ Tim Bean, Will Fowler: Russian tanks of World War II: Stalin's Armored Might 1939-1945. MBI Publishing Company, London, 2002, s. 142 ISBN 978-0760313022
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az IS-3 című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- elfnet.hu (magyarul)
- ntf.hu (magyarul)
- www.tanks-encyclopedia.com (angolul)
- www.militaryfactory.com (angolul)