Héreg
| Héreg | |||
 | |||
| Héreg látképe légi felvételen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Tatabányai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nieszner József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2832 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1082 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 30′ 38″47.647031°N 18.510639°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 30′ 38″47.647031°N 18.510639°E | |||
 Héreg
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Héreg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Héreg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Héreg község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban.
Fekvése
Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő, mintegy 1015 lakosú település.
A Tát-Tatabánya közti 1119-es út mentén fekszik, Esztergomtól 29, Tatától 22, Tatabányától 20, a szomszédos Tarjántól és Tardostól pedig 6–6 kilométer (utóbbitól közúton 13 kilométer) távolságra található.
Története
Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.
A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.
A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.
A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.
A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.
Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Dékán János (független)[3]
- 1994–1998: Dékán János (független)[4]
- 1998–2002: Dékán János (független)[5]
- 2002–2006: Dékán János (független)[6]
- 2006–2010: Dékán János (független)[7]
- 2010–2014: Nieszner József (független)[8]
- 2014–2019: Nieszner József (független)[9]
- 2019-től: Nieszner József (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1032 | 1005 | 995 | 1086 | 1049 | 1063 | 1082 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 1,9% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 15,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,2% (24,4% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
- Falumúzeum
- Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
- Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.
Ismert emberek
- Itt halt meg 1945. március 24-én Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője.
- Itt él a televízióban Móka Mikiként ismertté vált Levente Péter feleségével, Döbrentey Ildikó írónővel.
Fotógaléria
-
Héreg, római katolikus temploma -
Református templom, Héreg -
Az általános iskola épülete Héregen -
Héregi repceolaj gyártó üzem -
Héreg község madártávlatból -
A héregi temető
Hivatkozások
- ↑ a b Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Héreg Helységnévtár
