Huszármajom
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Őrködő huszármajom hím a budapesti állatkertben |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Erythrocebus patas (Scherer, 1774) |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Huszármajom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Huszármajom témájú médiaállományokat. |
A huszármajom (Erythrocebus patas) egy viszonylag nagy termetű, talajlakó majomfaj a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjában, nemének egyetlen képviselője.
A magyar huszármajom elnevezés a faj német nevének (Husarenaffe) fordításával került át a magyarba, Alfred Brehm híres könyvének magyar nyelvű kiadása nyomán. A név maga onnan ered, hogy a felnőtt állatok, különösen a hímek szájszegleténél a szőrzet alakja és lefutása némileg bajuszra emlékeztet, ami a 19. század néhány német természettudósának a javarészt bajszos huszárokat juttatta eszébe. De nem csak ebben hasonlít a neves lovaskatonákra: a faj a leggyorsabb főemlős a világon.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A huszármajom Nyugat- és Közép-Afrika szavannáinak és félsivatagainak lakója, az erdős területeket kerüli. Elterjedési területének északi határa a Szahara, délen a kameruni esőerdők, kelet-nyugati irányban Szenegáltól Kenyáig és Tanzániáig előfordul.
[szerkesztés] Megjelenése
A faj háta és feje vörösesbarna alapszínű, hasa és végtagjai fehérek, az arcrész pedig a mindkét nemre jellemző fehér bajusz kivételével sötétszürke. Testfelépítésük a hasonló életmódból adódóan némileg az agarakéra emlékeztet: testük vékony, megnyúlt, végtagjaik hosszúak, az ujjaik rövidek és tömpék. A hímek és nőstények színüket és alakjukat tekintve egyformák, ám a hímek látványosan nagyobbak.
A huszármajom átlagos testhossza 50-90 centiméter között mozog, a vékony farok körülbelül ugyanilyen hosszúságú. A faj nőstényeire 4-7, a hímekre 7-13 kilogrammos átlagos testtömeg jellemző.
[szerkesztés] Alfajai
- Erythrocebus patas patas – Feketeorrú huszármajom; orra és az akörüli arcrészek feketék
- Erythrocebus patas pyrrhonotus – Fehérorrú huszármajom; orra és az akörüli arcrészek fehérek
[szerkesztés] Életmódja
Kisebb, 10-40 példányt számláló csapatokban él, amely nőstényekből, fiatal kölykeikből és egy idősebb vezérhímből állnak. Ez utóbbi általában egy kiemelkedő ponton, például termeszváron őrködik, míg háreme táplálékot (gyümölcsöket, gyökereket, gumókat, ízeltlábúakat, tojásokat, kisemlősöket stb.) keres. A fiatal hímek vagy magányosak, vagy legénycsapatokba verődnek. A huszármajmok meglepően jól tűrik a szárazságot.
Egy csapat meglehetősen nagy területet foglal el, naponta átlagosan 3-5, de ha kell, akár 15 kilométert is megtehet. Ha két horda találkozik, gyakran kerül sor agresszív viselkedésre – elsősorban a nőstények részéről. A párzási időszakban a hímek is harcolnak, egyébként csak hangos vészjelzéseket adnak le, míg nőstényeik egymásnak esnek.
A huszármajmot számos ragadozó – gepárdok, hiénák, sasok – fenyegeti. Ellenük rendkívüli gyorsaságával védekezik: 3 másodperc alatt akár 55 km/h-s sebességre is felgyorsulhat, amellyel legtöbb üldözőjét akadálytalanul lehagyja.
[szerkesztés] Szaporodása
A párzásra élőhelytől függően június-szeptember között kerül sor, és 170 napos vemhességet követően november-január során jön világra az egyetlen kölyök, amely élete első hónapjait anyja hasán csimpaszkodva tölti, és az első két hónapban fekete. A nőstények 2,5-3, a hímek 3-4,5 évesen érik el az ivarérettséget. A huszármajmok fogságban akár 24 évig is elélhetnek.
[szerkesztés] Védettsége
A huszármajmok rendszeresen megdézsmálják az emberi ültetvényeket, kárt okozva a gabona-, ananász-, gyapot-, földimogyoró- és datolyatermésben, ezért a farmerek üldözik. Sok helyen húsáért vadásszák.
A szabad természetben ugyan ma még nem kell tartani a faj kihalásától, ugyanakkor évente több száz állatot fognak be illegálisan, hogy az hobbiállat-kereskedelemben vagy orvosi kutatóintézeteknek értékesítsék őket. Éppen ezért a faj a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény CITES II. függelékének hatálya alá tartozik.
Állatkertekben a leggyakoribb cerkóffélének számít. A világ állatkertjeiben összesen 230 huszármajom él.[forrás?]Magyarországon is több helyen bemutják, így a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Veszprémi Állatkertben, a Miskolci Vadasparkban, a Szegedi Vadasparkban is.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Cerkófmajomformák
- Emlősfajok
- Szenegál emlősei
- Gambia emlősei
- Bissau-Guinea emlősei
- Guinea emlősei
- Sierra Leone emlősei
- Libéria emlősei
- Elefántcsontpart emlősei
- Ghána emlősei
- Burkina Faso emlősei
- Mali emlősei
- Mauritánia emlősei
- Niger emlősei
- Togo emlősei
- Benin emlősei
- Nigéria emlősei
- Kamerun emlősei
- Csád emlősei
- A Közép-afrikai Köztársaság emlősei
- A Kongói Demokratikus Köztársaság emlősei
- Szudán emlősei
- Etiópia emlősei
- Kenya emlősei
- Tanzánia emlősei
- Uganda emlősei
