Hosszúfarkú macska

Hosszúfarkú macska
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia) Család: Macskafélék (Felidae) Alcsalád: Macskaformák (Felinae) Nem: Leopardus Faj: L. wiedii
Tudományos név
Leopardus wiedii Schinz, 1821
Szinonimák
Felis wiedii
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hosszúfarkú macska témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúfarkú macska témájú médiaállományokat.

Margay a Corcovado Nemzeti Parkban (Costa Rica)

A hosszúfarkú macska (Leopardus wiedii), vagy margay, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.

Elterjedése

A hosszúfarkú macska Közép- és Dél-Amerikában honos.

Mexikótól Argentínáig vándorol az esőerdőkben. 1850-ben egy alkalommal a Texas állambeli Eagle Pass közelében is feltűnt. A pleisztocén kori kövületek azt bizonyítják, hogy őseinek élettere néhány ezer évvel korábban kiterjedt erre a területre is.

Alfajok

Jelenleg az alábbi alfajok ismertek:

• Leopardus wiedii amazonicus – Nyugat-Brazília, Peru középső területei, Kolumbia és Venezuela
• Leopardus wiedii boliviae – Bolívia
• Leopardus wiedii cooperi – Észak-Mexikó
• Leopardus wiedii glauculus – Közép-Mexikó
• Leopardus wiedii nicaraguae – Honduras, Nicaragua, Costa Rica
• Leopardus wiedii oaxacensis – Dél-Mexikó
• Leopardus wiedii pirrensis – Panama, Kolumbia, Ecuador, Peru
• Leopardus wiedii salvinius – Chiapas, Guatemala, El Salvador
• Leopardus wiedii yucatanius – Yucatán-félsziget
• Leopardus wiedii wiedii – Kelet- és Közép-Brazília, Paraguay, Uruguay, Észak-Argentína

Megjelenése

A hosszúfarkú macska nagyon hasonlít az ocelotra, habár feje valamivel kisebb, farka hosszabb és a farkon lévő pettyes mintázat eltérő. Teste a fejét is beleszámítva 45-80 centiméter hosszú, farka 33-51 centiméter, marmagassága pedig 30-35 centiméter. Tömege 2,5-4 kilogramm.

Életmódja

Magányosan élő, éjszakai ragadozó. Sokkal ügyesebb mászó, mint rokonai, ezért faocelotnak is nevezik. Az ocelottal szemben, amely a talajon üldözi a zsákmányát, a hosszúfarkú macska szinte egész életét a fákon tölti, ugrálva és madarakat, majmokat, lajhárokat, mókusokat, oposszumokat, gyíkokat, valamint falakó békákat ejtve el a lombok között. Néha előfordul, hogy madártojást, ízeltlábúakat vagy növényi táplálékot, például gyümölcsöt fogyaszt. A ködfoltos párduc mellett egyike a két macskafajnak, amelynek bokacsontja olyan rugalmas, hogy akár 180 fokban is elfordítható, így fejjel lefelé is mászhat a fákon. Létezik beszámoló arról, hogy képes akár egyetlen mancsával megkapaszkodva is megtartani magát.

A margay magányosan él, territóriumának területe nagyjából 15-43 négyzetkilométer. Élettartama körülbelül 13-18 év.

Szaporodása

Évente egyszer szaporodik. A nőstény 76-84 napos vemhesség után 1-2 utódnak ad életet. A kölyköket az anya 8 hetes korukban választja el.

Források

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6