Hladovka
| Hladovka | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turdossini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1590 |
| Polgármester | Marián Brnušák |
| Irányítószám | 027 13 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1047 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 747 m |
| Terület | 18,10 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 22′, k. h. 19° 46′Koordináták: é. sz. 49° 22′, k. h. 19° 46′ | |
| Hladovka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hladovka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hladovka (szlovákul Hladovka, lengyelül Głodówka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.
Fekvése
Árva régióban, Árvanádasdtól 10 km-re keletre, a lengyel-szlovák határ mellett fekszik.
Nevének eredete
Neve a szlovák hlad (= éhség) főnévből ered és egy sokat szenvedett falura utal. Más források szerint viszont a falu nevét első soltészáról, Hlad Kristófról kapta. A 20. század elején nevét Ladókára magyarosították, de ez nem fogant meg.
Története
Árva vármegye legősibb, már 1111-ben említett települése, Turdossin, 1265-től magyar vámállomásként működött a Közép-Magyarországról Lengyelországba, Krakkóba vezető kereskedelmi útvonalon. Ekkoriban a településtől északra fekvő területek Lengyelországhoz tartoztak, amit az is bizonyít, hogy Jablonka területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[2]
1598-ban Jeleszna néven említi először oklevél. A falu a vlach jog alapján létesült a 16. század végén és Árva várának tartozéka volt. 1598-ban még csak két ház állt a faluban, melyet akkor a magyaros Illésna néven is neveznek a források. 1608-ban birtokosa Thurzó György vámszedő hellyé nyilvánította községet. 1619-ben a soltészén kívül még 5 pásztorház és malom is állt a faluban. A lakosság száma ezután folyamatosan nőtt. 1626-ban már 17 család élt itt, mintegy 90 lakossal. 1659-re pedig már 423 lakosa volt, melyből 271 katolikus és 152 evangélikus. A fejlődésnek a kuruc háborúk vetettek véget. A 17. század végére a lakosság teljesen elszegényedett és sokan elmenekültek a faluból, mely csaknem teljesen elpusztult. 1690-ben újra benépesítették. 1715-ben 25 család élt itt, amely mintegy 130 lakost jelent. 1787-ben 313 lakosa volt. 1828-ban 128 ház állt a községben 732 lakossal. 1836-tól a Sperlagh család lett a község földesura, majd 1864-től a litvai uradalomhoz tartozott. 1870-ben 137 házában 613 lakos élt.
Vályi András szerint "HLADONKA. Tót falu Árva Várm. lakosai katolikusok, fekszik Tersztenához 2 óránnyira, Vitanovától 1/2 órányira, határja soványas; mert zabnál egyebet nem terem."[3]
Fényes Elek szerint "Hladovka, tót falu, Árva vmegyében: 725 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. 29 sessio. Vizimalom. Nagy gyolcs- és vászonkereskedés. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[4]
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. 1920 és 1924 között Lengyelország része volt.
Népesség
1910-ben 535, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
2011-ben 994 lakosából 965 fő szlovák volt.
Nevezetességei
- Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1800 és 1808 között épült. Freskóit Jozef Hanula festette 1941-ben.
- A korábbi, 1808-ban szétszedett és eladott fatemplom helyén ma egy Szent Flórián szobor áll.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [1]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Turdossini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
