Árvaváralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árvaváralja
Slovakia Oravsky Podzamok.jpg
Árva vára
Közigazgatás
Ország Szlovákia Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Alsókubini
Turisztikai régió Alsó-Árva
Rang község
Polgármester Jozef Záhora
Népesség
Teljes népesség 1315 fő (2005) +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 511 m
Terület 35,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árvaváralja  (Szlovákia)
Árvaváralja
Árvaváralja
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 49° 16′ k. h. 19° 22′
é. sz. 49° 16′ k. h. 19° 22′
Árvaváralja weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Árvaváralja (szlovákul Oravský Podzámok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. Mintegy 1300 lakosa van. Alsólehota tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Alsókubintól 9 km-re északkeletre, az Árva-folyó bal partján fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg.

[szerkesztés] Nevének eredete

A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét.

[szerkesztés] A falu története

A falu temploma

A vár alatti folyóparton a bronzkorban a lausitzi kultúra, a vár területén pedig a puhói kultúra településének nyomait tárták fel. A későbbi, római korból is találtak itt leleteket. Bár a falu helye már a bronzkorban is lakott volt, de először csak 1559-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt. 1778-ban 114 háza volt, 1828-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a 19. században főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja.

Fényes Elek szerint „Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kősziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”. [1]

1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1940-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült.

[szerkesztés] A vár története

Thomas Ender (1793–1875): Árva vára (1860 körül)

Árva várát 13. század első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik castrum Árva néven. Királyi vár, majd 1534-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva Mátyás 1484 és 1490 között Várday Péter kalocsai érseket. A Thurzók 1556 és 1561 között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját 1611-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai 1713-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A 17. században többször ostromolták, 1670. december 10-én Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba december 3-án belehalt. 1672. október 20-án a Pika Gáspár vezette kuruc sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, november 24-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703. december 5-én került kuruc kézre, és csak 1709 áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az 1800. évi tűzvész után is újjáépítették.

[szerkesztés] Nevezetességei

Árva vára
Árva vára madártávlatból
  • Az Árva-folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. században, a középső rész 1483 és 1543 között, az alsóvár 1556 és 1611 között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbe hozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. 1868-óta múzeum.
  • Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült empire stílusban.
  • A régi megyeháza épülete 1797-ben épült későbarokk stílusban.
  • A településen több 19. századi épület is áll.
  • Pável Országh Hviezdoslav emlékműve.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken