Zsaskó
| Zsaskó (Žaškov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Alsókubini |
| Turisztikai régió | Árva |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1388 |
| Polgármester | Milan Pavlovčík |
| Irányítószám | 027 21 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1639 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 479 m |
| Terület | 24,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsaskó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 19° 12′ 45″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsaskó (szlovákul Žaškov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. 2011-ben 1639 lakosából 1525 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Alsókubintól 11 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a hallstatt-korban is éltek emberek. A mai települést a zsolnai német jog alapján alapították 1380-ban. A kezdeti időszakban 1380-ban "Dewczdorf", 1382-ben "Dewsdorff" alakban szerepel. Mai nevén 1388-ban említik először, az árvai váruradalom része volt. 1412-ben "Saskow", 1549-ben "Zaskow", 1573-ban "Zass-Kew", 1625-ben „Zeskov” néven említik. A falut a községi bíró igazgatta. Zsigmond királytól kiváltságokat kapott. Később Árva várával együtt a Thurzó család birtoka. Lakói földműveléssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak. A kuruc háborúk során súlyos károk érték. 1715-ben 570 lakosa volt. 1778-ban 902 lakosa volt. 1828-ban 242 házában 1738 lakos élt.
Vályi András szerint " ZASKO. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Nagyfaluhoz közel, és ennek filiája; határjának tsekély része termékeny, a’ többi sovány, különös lennye nevezetes, mellyből a’ lakosok szép hasznot vesznek." [2]
Fényes Elek szerint " Zaskó, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vmegye szélén: 351 kath., 1383 evang., 4 zsidó lak. Evang. anya-, kath. fil. templomok. 82 1/8 sessio. Vendégfogadó. Vizimalmok. A falu egy völgyben majd egy órányira nyulik hosszan. Lakosai lent termesztenek, különösen pedig sok szálhajót csinálnak, s fával nagy kereskedést üznek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg." [3]
1910-ben 1061, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. A háború után lakói faáru készítéssel, napszámos munkákkal foglalkoztak, valamint a párnicai kőbányában dolgoztak. Az Árván át komppal közlekedtek, a folyót átívelő híd 1956-ban épült.
2001-ben 1711 lakosából 1708 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Gálnak szentelt római katolikus temploma 1626-ban épült, a 18. század közepén barokk stílusban építették át. A templomban a 16. század elejéről származó szobor található.
- Evangélikus temploma 1792-ben épült, 1890-ben neoromán stílusban építették át.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
