Zsaskó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsaskó (Žaškov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Alsókubini
Turisztikai régió Árva
Rang község
Első írásos említés 1388
Polgármester Milan Pavlovčík
Irányítószám 027 21
Körzethívószám 043
Népesség
Teljes népesség 1639 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 479 m
Terület 24,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsaskó (Szlovákia)
Zsaskó
Zsaskó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 19° 12′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 19° 12′ 45″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsaskó (szlovákul Žaškov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. 2011-ben 1639 lakosából 1525 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsókubintól 11 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a hallstatt-korban is éltek emberek. A mai települést a zsolnai német jog alapján alapították 1380-ban. A kezdeti időszakban 1380-ban "Dewczdorf", 1382-ben "Dewsdorff" alakban szerepel. Mai nevén 1388-ban említik először, az árvai váruradalom része volt. 1412-ben "Saskow", 1549-ben "Zaskow", 1573-ban "Zass-Kew", 1625-ben „Zeskov” néven említik. A falut a községi bíró igazgatta. Zsigmond királytól kiváltságokat kapott. Később Árva várával együtt a Thurzó család birtoka. Lakói földműveléssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak. A kuruc háborúk során súlyos károk érték. 1715-ben 570 lakosa volt. 1778-ban 902 lakosa volt. 1828-ban 242 házában 1738 lakos élt.

Vályi András szerint " ZASKO. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Nagyfaluhoz közel, és ennek filiája; határjának tsekély része termékeny, a’ többi sovány, különös lennye nevezetes, mellyből a’ lakosok szép hasznot vesznek." [2]

Fényes Elek szerint " Zaskó, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vmegye szélén: 351 kath., 1383 evang., 4 zsidó lak. Evang. anya-, kath. fil. templomok. 82 1/8 sessio. Vendégfogadó. Vizimalmok. A falu egy völgyben majd egy órányira nyulik hosszan. Lakosai lent termesztenek, különösen pedig sok szálhajót csinálnak, s fával nagy kereskedést üznek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg." [3]

1910-ben 1061, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. A háború után lakói faáru készítéssel, napszámos munkákkal foglalkoztak, valamint a párnicai kőbányában dolgoztak. Az Árván át komppal közlekedtek, a folyót átívelő híd 1956-ban épült.

2001-ben 1711 lakosából 1708 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Gálnak szentelt római katolikus temploma 1626-ban épült, a 18. század közepén barokk stílusban építették át. A templomban a 16. század elejéről származó szobor található.
  • Evangélikus temploma 1792-ben épült, 1890-ben neoromán stílusban építették át.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]