Zázriva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zázriva (Zázrivá)
Zázrivá, Biela.jpg
A község látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Alsókubini
Turisztikai régió Árva
Rang község
Első írásos említés 1556
Polgármester Matúš Mních
Irányítószám 027 05
Körzethívószám 043
Népesség
Teljes népesség 2726 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 669 m
Terület 67,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zázriva  (Szlovákia)
Zázriva
Zázriva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 30″, k. h. 19° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 30″, k. h. 19° 09′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zázriva (szlovákul Zázrivá) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. 1899-ben nevét Zárházára magyarosították. 2011-ben 2726 lakosából 2630 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsókubintól 20 km-re északnyugatra a Zázrivka patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település 1556-ban a vlach jog alapján keletkezett, ebben az évben "Zazrywa" alakban említik először. Később "Zazdrywa, Zazrywa, Zaschriwa" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az árvai váruradalom része volt, a falu bírája igazgatta. Sokat szenvedett a hadak pusztításaitól a Bocskai szabadságharc és a kuruc háborúk alatt is. 1619-ben a faluban 11 jobbágycsalád és 5 vagyontalan zsellércsalád élt. Uradalmi malma és fűrésztelepe volt. 1667-től vendéglő, 1701-től iskola is működött a községben. 1778-ban 1107 lakosa volt. 1828-ban 361 házában 2598 lakos élt. A falunak már 1705-ben állt fatemploma. Első kőtemplomát 1791 és 1796 között építették. Az egyhajós templomnak egy fő és két mellékoltára volt. A templomot 1934. augusztus 8-án nagy tűzvész pusztította el. Csak egy harangot és egy Szent Antal szobrot tudtak megmenteni belőle.

Vályi András szerint " ZAZSRIVA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többnyire katolikusok, fekszik Trentsén Várm. szélén, határja igen sovány, szántó földgyeire nézve, hanem legelője igen jó, vajat, és sajtot legjobbat gyűjtenek." [2]

Fényes Elek szerint " Zazriva, tót f. Árva vm. Trencsén vmegye szélén: 2550 kath., 43 evang., 5 zsidó lak., kik a hegyek közt elszórva laknak. Van itt kath. paroch. templ., vendégfogadó, roppant szép erdőség. Fa eszközöket készitenek a lakosok, és sok turót, vajat, sajtot csinálnak, ugy hogy esztendőnkint 300 mázsánál többet levisznek az alsó vidékekre. Sessioja 126 1/4. F. u. az árvai urad. Ut. p. Rosenberg." [3]

1910-ben 3024, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. A háború után sokan foglalkoztak kézművességgel, harangöntéssel, kosárfonással, vászonszövéssel, fafaragással. 1944-45-ben komoly partizántevékenység volt a környékén.

2001-ben 2821 lakosából 2797 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1928 és 1934 között épült.
  • Régi templomának romjai a temető mellett állnak.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]