Zázriva
| Zázriva (Zázrivá) | |
 |
|
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Alsókubini |
| Turisztikai régió | Árva |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1556 |
| Polgármester | Matúš Mních |
| Irányítószám | 027 05 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2726 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 669 m |
| Terület | 67,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zázriva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 16′ 30″, k. h. 19° 09′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zázriva (szlovákul Zázrivá) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. 1899-ben nevét Zárházára magyarosították. 2011-ben 2726 lakosából 2630 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Alsókubintól 20 km-re északnyugatra a Zázrivkla patak partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A település 1556-ban a vlach jog alapján keletkezett, ebben az évben "Zazrywa" alakban említik először. Később "Zazdrywa, Zazrywa, Zaschriwa" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az árvai váruradalom része volt, a falu bírája igazgatta. Sokat szenvedett a hadak pusztításaitól a Bocskai szabadságharc és a kuruc háborúk alatt is. 1619-ben a faluban 11 jobbágycsalád és 5 vagyontalan zsellércsalád élt. Uradalmi malma és fűrésztelepe volt. 1667-től vendéglő, 1701-től iskola is működött a községben. 1778-ban 1107 lakosa volt. 1828-ban 361 házában 2598 lakos élt. A falunak már 1705-ben állt fatemploma. Első kőtemplomát 1791 és 1796 között építették. Az egyhajós templomnak egy fő és két mellékoltára volt. A templomot 1934. augusztus 8-án nagy tűzvész pusztította el. Csak egy harangot és egy Szent Antal szobrot tudtak megmenteni belőle.
Vályi András szerint " ZAZSRIVA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többnyire katolikusok, fekszik Trentsén Várm. szélén, határja igen sovány, szántó földgyeire nézve, hanem legelője igen jó, vajat, és sajtot legjobbat gyűjtenek." [2]
Fényes Elek szerint " Zazriva, tót f. Árva vm. Trencsén vmegye szélén: 2550 kath., 43 evang., 5 zsidó lak., kik a hegyek közt elszórva laknak. Van itt kath. paroch. templ., vendégfogadó, roppant szép erdőség. Fa eszközöket készitenek a lakosok, és sok turót, vajat, sajtot csinálnak, ugy hogy esztendőnkint 300 mázsánál többet levisznek az alsó vidékekre. Sessioja 126 1/4. F. u. az árvai urad. Ut. p. Rosenberg." [3]
1910-ben 3024, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. A háború után sokan foglalkoztak kézművességgel, harangöntéssel, kosárfonással, vászonszövéssel, fafaragással. 1944-45-ben komoly partizántevékenység volt a környékén.
2001-ben 2821 lakosából 2797 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1928 és 1934 között épült.
- Régi templomának romjai a temető mellett állnak.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
