Felsőkubin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőkubin (Vyšný Kubín)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Alsókubini
Rang község
Első írásos említés 1325
Polgármester Viera Juráková
Népesség
Teljes népesség 645 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 522 m
Terület 12,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkubin (Szlovákia)
Felsőkubin
Felsőkubin
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 55″, k. h. 19° 18′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 55″, k. h. 19° 18′ 58″
Felsőkubin weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkubin (szlovákul Vyšný Kubín) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. 2011-ben 645 lakosából 633 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsókubintól 3 km-re délre az Öreg Chocs tömbje, az Ostra és a Tupa bércei alatt fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe ősidők óta lakott. Határában a Jaszenova-patak völgyében bronzkori, a lausitzi kultúrából származó urnamezőt tártak fel, mely a Tupa sziklán feltárt sánc övezte várhellyel lehetett kapcsolatban. Mellette egy hallstatti urnatemetőt is feltártak. Az Ostra sziklán szintén feltártak egy sánccal védett hallstatti és La Tène kultúrához tartozott települést. A mai települést 1325-ben alapították a liptói Hudkont örökösei a Kubinyi és Meskó nemesi családok ősei, akik Doncs mester árvai ispántól kapták cserébe. Ezt Nagy Lajos király 1355-ben erősítette meg, amikor azt véglegesen elvette az árvai uradalomtól és a Felső-Kubinyi nemesi családoknak adta. 1325-ben "Superior Kolbin", illetve "Felseukolbin" alakban említik először. Birtokosai a Kubinyi, Meskó, Országh-Gazda és Ivanovics családok voltak. 1681-től a vármegye egyik artikuláris helye. 1778-ban 455 lakosa volt. 1828-ban 78 házában 535 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fűrésztelepe, 3 malma, kovácsműhelye volt.

Vályi András szerint "Felső Kubin. Jó nagy tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kubinyi Uraság, Mesko, és más több Uraságok is birnak benne, a’ kik nevezeteket is innen 461vették, lakosai kevés katolikusok, és leg inkább evangelikusok, fekszik Lestine, Alsó Kubin mező Város között, Vásárok is esnek benne, Skalon nevű kősziklájokon régi vólt lakosainak maradványai találtatnak. Határja közép termékenységű, réttyek, legelőjök is van, vagyonnyaik is középszerűek." [2]

Fényes Elek szerint "Kubin (Felső-), tót falu, Árva vm., 45 kath., 476 evang., 14 zsidó lak. Vannak benne több csinos urasági lakházak, s egy kath. fil. templom, melly mellett sz. Háromság napján vásárt tart. Erdeje nagy. Földe a buzát is megtermi. A falu felett egy régi várnak omladéka látható. F. u. Kubinyi, Meskó, Ivanovics, Országh, Gazda, Koroda." [3]

1910-ben 475, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. 1944-45-ben környékén erős partizántevékenység folyt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]