Hernádfalu
| Hernádfalu (Spišské Bystré) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1294 |
| Polgármester | Marián Luha |
| Irányítószám | 059 18 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | PP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2479 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 673 m |
| Terület | 37,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 33″, k. h. 20° 14′ 34″48.992500°N 20.242778°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 33″, k. h. 20° 14′ 34″48.992500°N 20.242778°E | |
| Hernádfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hernádfalu (1899-ig Kubach, szlovákul: Spišské Bystré, korábban Kubachy, németül: Kuhbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 2437 lakosából 2262 szlovák és 76 roma volt.
Fekvése
Poprádtól 8 km-re délnyugatra a Hernád jobb partján fekszik.
Története
Az egykori magyar határőrtelepülést a savniki ciszterciták megbízásából Menhárd bíró telepítette be német telepesekkel. 1294-ben "Kubach" néven említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék már említi a falu Szent Mihály templomát. A 16. században már iskolája is működött. A 18. században a szepesi püspökség birtoka lett. 1787-ben 148 házában 1138 lakos élt. 1828-ban 161 háza volt 1158 lakossal, akik mezőgazdasággal, fuvarozással, tímármesterséggel, szövéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "KUBACH. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Lucsivnához fél mértföldnyire, Ispotállya is vagyon, határja mint Grenics, vagy Hranovicza mező Városnak"[2]
Fényes Elek szerint "Kuhbach, Szepes vmegyében, tót falu, Greniczhez nyugotra 1/2 órányira: 1158 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő. F. u. a szepesi püspök."[3]
1910-ben 1709, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott. Később lakói Svit, Poprád és Mateóc üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 2380 lakosából 2171 szlovák és 187 cigány volt.
Nevezetességei
- Római katolikus Szent Mihály plébániatemploma 1706-ban épült, 1926-ban neogótikus stílusban építették át.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
