Harmadik világháború

Az atomháború rémálma sokak számára egyenlő a III. világháborúval

Harmadik világháború alatt olyan feltételezett összecsapást értünk, amely hasonló méretű vagy nagyobb lenne, mint az első és a második világháború, és akár az egész emberi civilizációt a megsemmisülés szélére sodorhatná. A legtöbb elmélet szerint ebben a konfliktusban nagy szerepet játszanának a tömegpusztító fegyverek, mint a nukleáris, biológiai és a vegyi fegyverek, és az emberiség jelentős részét vagy akár az egészét elpusztíthatnák.

A kifejezés mögött mindig az adott korban fenyegető katonai konfliktusoktól való félelem bújik meg. A 20. század második felében a hidegháború hatalmainak – végül elmaradt – nagy katonai összecsapását értették a kifejezés alatt. Napjainkban néhányan az USA terrorizmus ellen folytatott globális hadjáratát értelmezik harmadik világháborúként. 2007 októberében George W. Bush amerikai elnök az iráni atomprogrammal kapcsolatban figyelmeztetett a harmadik világháború veszélyére, egy év múlva pedig az iráni hadsereg parancsnoka fenyegette meg az Egyesült Államokat világégéssel. 2008 nyarán Robert Kagan amerikai politológus jelentette meg a The Return of History and the End of Dreams (A történelem visszatérése és az álmok vége) című könyvét, amelyben az autoriter kínai–orosz–iráni és a demokratikus India–Amerika–Európa szövetségek összecsapását valószínűsítette harmadik világégésként. Legutóbb, 2015-ben Ferenc pápa értékelte úgy, hogy a harmadik világháború már kitört, amelyet a 2015. novemberi párizsi terrortámadással lát elkezdettnek összefüggésbe állítva a világ más részein zajló súlyos konfliktusokkal, amelyek óriási menekülthullámokat indítottak el Európa felé.

A hidegháború mint harmadik világháború

A hidegháború idején a világ több alkalommal is a nagyhatalmak nyílt összecsapásának küszöbére sodródott, de a harmadik világháború kitörésével fenyegető konfliktusokat mindig sikerült megoldani. Az emberiség a kubai rakétaválság idején volt legközelebb a harmadik világháború kirobbanásához, de a hidegháború más pillanataiban is akadtak újabb világégéssel fenyegető pillanatok:

• 1950–53 – A koreai háború idején Douglas MacArthur amerikai tábornok Kína bombázását fontolgatta, hogy a kommunizmus kelet-ázsiai térhódításának gátat vessen.
• 1956. – A szuezi válság idején Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael megtámadta a Szovjetunió szövetségesének számító Egyiptomot. Az USA tartván a szovjetek reakciójától arra kényszerítette szövetségeseit, hogy hagyjanak fel az Egyiptom elleni hadjárattal.
• 1962. október: Kubai rakétaválság – A Szovjetunió – válaszul az Egyesült Államok törökországi rakétatelepítéseire – megkísérelte, hogy Kubában saját rakétabázist hozzon létre. Az USA válaszul blokád alá vette Kubát és a fegyvert szállító hajók elsüllyesztésével fenyegetőzött. A krízisnek a kölcsönös visszavonulás vetett véget.
• 1973. október – A jom kippuri háború
• 1979. november 9. – Az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság számítógépes rendszere azt észlelte, hogy a szovjetek totális rakétatámadást indítottak az USA ellen. A válaszcsapás előtt közvetlen telefonvonalon felhívták a szovjeteket, akik nem is tudtak az általuk indított támadásról. A későbbi vizsgálat megállapította, hogy a számítógépes rendszer megjelenítési hibája volt okolható a történtekért.
• 1983. szeptember 26. – A szovjet védelmi rendszer amerikai rakétatámadást jelzett. A monitorokat figyelő Sztanyiszlav Petrov megérzéseire hallgatva a számítógépes rendszer hibájának tekintette a jelzéseket, megelőzve ezzel a világháború kirobbanását.

A világháborúk lehatárolásának nehézsége

Világháborúnak olyan nagy konfliktusokat nevezünk, amelyekben a világ államainak nagy része részt vesz, a gazdaságot és a társadalmat a háborús gépezet táplálására szervezik át, illetve jelentős veszteségeket szenved el minden hadviselő fél. A világháborúkat azonban kisebb konfliktusok előzik meg és követik. Ezeket nem számítjuk a világháborúkhoz, még ha azokhoz szorosan kapcsolódnak is.

Az első világháború előtt a balkáni háborúk, utána a Szovjet-Oroszország elleni intervenció és a lengyel–szovjet háború nehezíti meg a konfliktus pontos lehatárolását. A második világháborút közvetlenül megelőzte Japán Kína elleni agressziója, illetve a spanyol polgárháború.