Armageddon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Armageddon (héberül: הַר מְגִדֹּו , har M'giddo; ógörögül: Ἁρμαγεδών , Harmagedōn ; latinul armagedon) héber szó, jelentése: Megiddó hegye.

Az izraeli Jezréel síkságának északi részén, Megiddó mellett emelkedik a magasba. Az egész vidéket uralja.

Armageddon neve a Bibliában csak a Jelenések könyvében fordul elő, mint Isten seregei és az Antikrisztus közötti végső nagy csata színhelye. [1]. A kifejezés és a hely értelmezhető szó szerint, vagy szimbolikusan is, a Jelenések könyvéhez megfelelően. Általános értelmezésben egy világvégére utal, a jó és gonosz közötti utolsó küzdelemre. Hogy ki a gonosz, az Antikrisztus, arról a bibliamagyarázóknak eltérő a véleménye. Jelentheti Krisztus valamely ellenségét, egy istenellenes hatalmat, vagy olyasvalakit, aki Krisztus nevét és jogait bitorolja. A jók általánosan értelmezve Isten népe.

Egyes ezoterikus nézetek alapján Armageddon csatája már megkezdődött és jelenleg is zajlik a sötétség és a fény erői között a Földön.[2]


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás
  • Gyarmati Béla: A világdráma utolsó felvonása
  1. Jelenések 16:16
  2. Diana Cooper: Kis értekezés a felemelkedésről, 40. fejezet

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]