Gyöngyöstarján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2021. március 5., 14:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Gyöngyöstarján
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Gyöngyöstarján címere
Gyöngyöstarján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterKiss Viktor (független)[1]
Irányítószám3036
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség2181 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′
Gyöngyöstarján (Heves vármegye)
Gyöngyöstarján
Gyöngyöstarján
Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyöstarján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöstarján témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyöngyöstarján község Heves megye Gyöngyösi járásában. A Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el, Gyöngyöstől 6 kilométerre északnyugatra található.

Története

A település első írásos említése 1275-ben történik kettős, Tharian Maior és Minor néven. 1451 és 1560 között mezőváros. A török hódoltság idején veszítette el ezt a rangját. Nem néptelenedett el a falu, a lakosság sziklába vájt pincékben rejtőzött el a török elől. Egy tűzvész pusztította el 1596-ban. Az 1600-as évek végére indult fejlődésnek újra.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Szamosvölgyi Péter (független)[3]
  • 1994–1998: Szamosvölgyi Péter (független)[4]
  • 1998–2002: Szamosvölgyi Péter (független)[5]
  • 2002–2006: Szamosvölgyi Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy Károly Mihály (független)[9]
  • 2019-től: Kiss Viktor (független)[1]

Gyöngyöstarján vezetői közül Szamosvölgyi Péter 28 éven állt a község élén, mivel már a rendszerváltás előtti időszakban, 1978-tól 1990-ig is ő vezette a települést, tanácselnökként.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2418
2413
2372
2330
2222
2181
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 1,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,9% (22,3% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

  • Bory-kastély vagy Borhy-kastély 1926-ban épült, romantikus stílusú, ma kastélyszállóként működik.
  • Haller-pince. 1736 és 1746 között készült.
  • Római katolikus templom. 1747 és 1753 között épült barokk stílusban. Egyhajós, homlokzati, fehér számlapos órával ellátott tornyos, félköríves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős keletelt templom. A szentély északi oldalán kétszintes, kontyolt tetős sekrestye, a déli oldalon földszintes, kontyolt tetős bővítmény látható.
  • Világosvár. Elpusztult Árpád-kori vár a közeli Világos-tetőn.

Közismert gyöngyöstarjániak

Rendezvények

  • A Mátra 115 teljesítménytúra célállomása
  • Luca-Nap
  • Szüreti napok
  • Muzsikál az erdő

Testvértelepülések

Környező települések

Gyöngyös, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöshalász, Gyöngyössolymos, Szűcsi, Nagyréde

Jegyzetek

  1. a b Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  9. Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  11. Gyöngyöstarján Helységnévtár
  12. Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  13. Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

További információk

  • Gyöngyöstarján honlapja
  • A Mátra települései
  • Bodnár László: Három falu, egy tsz a Mátraalján; Mezőgazdasági, Bp., 1985
  • Bodnár László: Gyöngyöstarján; Bodnár Geográfus Bt., Eger, 2015
  • A Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUBN20048) Natura 2000 fenntartási terve. Végleges változat; szerk. Gallai Zsófia; Körtáj Tervező Iroda Kft., Pilisszentlászló, 2016
Szurdokpüspöki Galyatető Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata

Észak
Nyugat  Gyöngyöstarján  Kelet
Dél

Gyöngyössolymos
Ecséd Nagyréde Gyöngyös

Sablon:Heves megye helységei