Gyöngyöstarján
Gyöngyöstarján | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Gyöngyösi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kiss Viktor (független)[1] | ||
Irányítószám | 3036 | ||
Körzethívószám | 37 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2181 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 51,05 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 46,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 19° 52′ | |||
Gyöngyöstarján weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöstarján témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyöngyöstarján község Heves megye Gyöngyösi járásában. A Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el, Gyöngyöstől 6 kilométerre északnyugatra található.
Története
A település első írásos említése 1275-ben történik kettős, Tharian Maior és Minor néven. 1451 és 1560 között mezőváros. A török hódoltság idején veszítette el ezt a rangját. Nem néptelenedett el a falu, a lakosság sziklába vájt pincékben rejtőzött el a török elől. Egy tűzvész pusztította el 1596-ban. Az 1600-as évek végére indult fejlődésnek újra.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Szamosvölgyi Péter (független)[3]
- 1994–1998: Szamosvölgyi Péter (független)[4]
- 1998–2002: Szamosvölgyi Péter (független)[5]
- 2002–2006: Szamosvölgyi Péter (független)[6]
- 2006–2010: Nagy Károly (független)[7]
- 2010–2014: Nagy Károly (független)[8]
- 2014–2019: Nagy Károly Mihály (független)[9]
- 2019-től: Kiss Viktor (független)[1]
Gyöngyöstarján vezetői közül Szamosvölgyi Péter 28 éven állt a község élén, mivel már a rendszerváltás előtti időszakban, 1978-tól 1990-ig is ő vezette a települést, tanácselnökként.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2418 | 2413 | 2372 | 2330 | 2222 | 2181 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 1,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,9% (22,3% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
- Bory-kastély vagy Borhy-kastély 1926-ban épült, romantikus stílusú, ma kastélyszállóként működik.
- Haller-pince. 1736 és 1746 között készült.
- Római katolikus templom. 1747 és 1753 között épült barokk stílusban. Egyhajós, homlokzati, fehér számlapos órával ellátott tornyos, félköríves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős keletelt templom. A szentély északi oldalán kétszintes, kontyolt tetős sekrestye, a déli oldalon földszintes, kontyolt tetős bővítmény látható.
- Világosvár. Elpusztult Árpád-kori vár a közeli Világos-tetőn.
Közismert gyöngyöstarjániak
- Szőke Mátyás - 2017-ben az "Év bortermelője Magyarországon", az Év borásza díj birtokosa
- Gyöngyösi Kiss Anna - magyarnóta-énekes
- Székely Lilla - úszó, 2013-as kolumbiai világjátékokon uszonyos úszásban 100 méteren aranyérmet nyert
- Dr. Lipovszkyné Molnár Zsuzsanna - iparművész
- Murányi Lajos - asztronómus
- Gyöngyöstarjáni Pávakör - a palóc népdalkincs, kultúra kiemelt támogatója [12]
Rendezvények
- A Mátra 115 teljesítménytúra célállomása
- Luca-Nap
- Szüreti napok
- Muzsikál az erdő
Testvértelepülések
- Geisingen település Németországban[13]
- Nagygalambfalva, Erdély
Környező települések
Gyöngyös, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöshalász, Gyöngyössolymos, Szűcsi, Nagyréde
Jegyzetek
- ↑ a b Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Gyöngyöstarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Gyöngyöstarján Helységnévtár
- ↑ Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Gyöngyöstarján. gyongyostarjan.hu. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
További információk
- Gyöngyöstarján honlapja
- A Mátra települései
- Bodnár László: Három falu, egy tsz a Mátraalján; Mezőgazdasági, Bp., 1985
- Bodnár László: Gyöngyöstarján; Bodnár Geográfus Bt., Eger, 2015
- A Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUBN20048) Natura 2000 fenntartási terve. Végleges változat; szerk. Gallai Zsófia; Körtáj Tervező Iroda Kft., Pilisszentlászló, 2016
Szurdokpüspöki | Galyatető | Gyöngyösoroszi |
Gyöngyöspata | Gyöngyössolymos | |
Ecséd | Nagyréde | Gyöngyös |