Gesta Hungarorum
| A magyarok viselt dolgai | |
| Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae | |
 | |
| Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala | |
| Szerző | Anonymus |
| Eredeti cím | Gesta Hungarorum |
| Megírásának időpontja | 1200 körül |
| Nyelv | latin |
| Témakör | a honfoglalás korának története |
| Műfaj | geszta |
| Külső hivatkozás | MEK |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók A magyarok viselt dolgai témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok viselt dolgai témájú médiaállományokat. | |
A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti.
Az első, 1200 körül keletkezett mű az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel.[1] Ez Anonymusnak, azaz P. mesternek a munkája.[2]
Gesta Hungarorum címmel 1283 körül Kézai Simon is írt egy másik gesztát, melyet napjainkban Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei” címen is szoktak nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus művétől. Kézai műve a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig (1272–1282) tájékoztat a magyarok történelmének évszázadairól.
Mindkét Gesta Hungarorum műfaja latin nyelvű geszta, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn, tehát csak másolatok alapján ismert.
Anonymus műve
Anonymus műve (amelynek 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található) 1200 körül készülhetett. A névtelen szerző műve a magyarok őshazájától Géza fejedelemig, az államszervezés kezdeteiig tárgyalja a magyarok történetét.[3] Wehli Tünde művészettörténész, a geszta vitatott „P” kezdőbetűjének bizonyos motívumait az 1240-1250-es évek könyvfestészetében, illetve diplomatikai emlékeiben találta meg.[4] Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae címen jelent meg. A történelmi leírás kezdetének része, hogy tájékoztat minket Béla király kérésére a magyar nép szcítiai népektől való ősi eredetéről, akiket Dentü-mogyerinak hívnak, s így a dicsőséges múltunkhoz tartozik Dáriusnak, Círusnak és Nagy Sándornak a legyőzése is. E népbe tartozott Attila király is, és elmondja, hogy a magyarokat a nyugati népek nevezték el hungárusoknak, a hét vezér Hungvárnál való hosszas tartózkodása miatt. Továbbá Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, valamint hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös-énekekre is. Az anonymusi Gesta Hungarorum a szerző állítása alapján az „iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon” összeállított mű, melyben a harcok leírásai a szerző korabeli keresztény stílusával, látásmódjával színesítettek.[5]
A „sajátos nemzeti érdekeiket” szem előtt tartó román történészek abszolút hiteles műként szeretik bemutatni a Gesztát a nemzetközi közvélemény előtt, ennek érdekében még a New York Times-ban is fizetett hirdetésszerű propagandaanyagot jelentettek meg a Gesta védelmében 1987-ben[6]
A magyar történészek viszont kezdetektől bírálták a műnek a honfoglalás korára vonatkozó hitelességét. A gesztában szerepeltetett helyi vezérek vagy államok ugyanis teljesen különböznek attól, ami a régebbi német, bizánci, lengyel és kijevi krónikákban olvasható. Információ hiányában Anonymus fiktív hősöket, vezéreket talál ki, akiket folyókról vagy domborzattal kapcsolatos helynevek után nevezett el. Fiktív hősei a honfoglalás során pedig elképzelt csatákat vívtak elképzelt népek és a honfoglalás korában a Kárpát-medencében nem létező hatalmak ellen.[7] Mindez azzal magyarázható, hogy Anonymus művét kb. 300 évvel a honfoglalás után írta. Ettől függetlenül a geszta nagyon fontos forrás a történészeknek a 13. század vonatkozásában, a nyelvészeknek pedig a benne fennmaradt tulajdonnevek okán.
Hatása
A geszta nyomán maradt fenn a köztudatban a Turul-monda, a Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése. A kortársak sem tartották megbízható műnek, így a Gesta Hungarorum tényektől gyakran teljesen elrugaszkodó gazdag fantáziavilága és ebből következő megbízhatatlansága okán már a keleti magyarokat felkereső kortárs Julianus barát is a régebbi „Keresztény Magyarok Cselekedetei” c. munkát (a késő középkorban elveszett) használta a Gesta Hungarorum helyett.[8]
Jegyzetek
- ↑ Anonymus: Gesta Hungarorum 1250 és 1270 között
- ↑ A „P. dictus magister” latin nyelvű formula „mesternek mondott P.” jelentésű.
- ↑ A magyar irodalom története Anonymus Gesta Hungaroruma
- ↑ Thoroczkay Gábor: az Anonymus-kérdés kutatástörténeti áttekintése (1977-1993)
- ↑ Anonymus: Gesta Hungarorum
- ↑ Rady, Martyn; Veszprémy László (2010). „Introduction”. In: Bak, János M.; Borkowska, Urszula; Constable, Giles; Jaritz, Gerhard; Klaniczay Gábor: Anonymus and Master Roger. CEU Press. pp. xvii–xxxviii. ISBN 978-963-9776-95-1.
- ↑ Györffy György: ANONYMUS GESTA HUNGARORUMÁNAK KORA ÉS HITELESSÉGE [1]
- ↑ Kristó, Gyula (2002). Magyar historiográfia I.: Történetírás a középkori Magyarországon (52. oldal)
További információk
- Anonymus gestája a Magyar Elektronikus Könyvtárból
- Anonymi Belae regis notarii Historia Hungarica de septem primis ducibus Hungariae. Collegii Academici Societatis Jesu, (Kassa, 1772)
- Anonymus gestája katalán fordításban a Magyar Elektronikus Könyvtárból
- Latin es Romanol text.
- Márk krónikája a magyarok viselt dolgairól
- Helikon kiadó, 1977 ISBN 9632070763
- Szent István Társulat, 2003 ISBN 9633614449
- Osiris Kiadó, ISBN 9633896061 (Kézai gesztája is)
- Osiris Kiadó, ISBN 9633896061 (Anonymus gesztája is)
- The Gesta Hungarorum of Anonymus, the anonymous notary of King Béla a translation by Martyn Rady
