Głogów

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Głogów
Głogów címere
Głogów címere
Głogów zászlaja
Głogów zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Alsó-Sziléziai
Járás Głogówi
Alapítás éve 10. század
Irányítószám 67-200-tól 67-211-ig
Körzethívószám (+48)76
Rendszám DGL
Népesség
Teljes népesség 71 312 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 85,5 m
Terület 35,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Głogów  (Lengyelország)
Głogów
Głogów
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 39′ 33″, k. h. 16° 14′ 50″Koordináták: é. sz. 51° 39′ 33″, k. h. 16° 14′ 50″

Głogów (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: ['gwɔguf], németül Glogau ['gloːgao], csehül Hlohov ['hlohof]) város Délnyugat-Lengyelországban. Lakossága 71 686 fő (2004). Ma Alsó-Sziléziai vajdaságban, az egykori Legnica vajdaságban található, a vajdaság hatodik legnagyobb városa. Neve a lengyel głóg (galagonya) szóból ered.

Głogów városrészei: Brzostów, Chrobry, Górków, Hutnik, Kopernik, Kościuszki, Krzepów, Nosocice, Ostrów Tumski, Paulinów, Piastów Śląskich, Przemysłowe, Słoneczne, Stare Miasto, Śródmieście, Widziszów, Żarków. Głogów adminisztrációs területén van két elhagyott falu is: Biechów és Wróblin Głogowski, melyeket a rézbányák közelsége miatt kellett kiüríteni.

A német Glogau név kezd a használatból kikopni a lengyel név javára, a cseh nevet, Hlohov-ot jelenleg ritkán használják.

A város nagyobbrészt az Odera bal partján fekszik, noha a történelmi város valamikor a Templom-szigeten volt, így védelme szempontjából fontos volt, hogy az Odera két ága vette körül.

A város és környéke igen földrengésveszélyes, a környéken havonta többször is előfordul kisebb, általában nem érezhető földrengés, de igen sok érezhető is van egy évben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Głogówi hercegség vára

Ptolemaiosz Klaudiosz időszámításunk szerint 142-147 között készült térképén szerepel egy Lugidunum nevű helység[1], melyről feltételezik hogy Głogówwal azonos. Ez a feltételezés először a Lexicon Universale, egy 1698-ban kiadott humanista mű lapjain jelent meg, de alátámasztja elhelyezkedése más azonosított sziléziai helységekhez képest. Más források Lugidunumot Legnicaként azonosítják.

Głogów az egyik legrégibb lengyel város. Szláv törzsek a várat már a X. században felépítették. Ez az Odera jobb partján volt és kőből, fából és földből épült. I. Mieszko elfoglalta, és új várat épített, ez a mai Ostrów Tumski (Templom-sziget) területén feküdt.

Głogówot először 1010-ben említi Merseburgi Thietmar krónikája, amikor a várost a lerohanták a németek II. Henrik német-római császár vezetése alatt. A várost a németek 1017-ben újra megostromolták. A Głogówért vívott harcok leghíresebbje az 1109-i volt, amikor V. Henrik német-római császár csapatai ellen védték a várost (lásd: Głogów védelme). 1157-ben I. Barbarossa Frigyes bevette és felgyújtotta a várost.

Głogów, óváros
A Szent Miklós templom romjai

1180-ban II. Elűzött Ulászló fia, I. Głogówi Konrád uralkodása alatt az újjáépített Głogów a Głogówi hercegség fővárosa lett, 1253-ban pedig II. Głogówi Konrád megparancsolta, hogy alapítsanak várost a már meglévő bal parti település helyén és magdeburgi városi jogokat adományozott.

A XVI. században a sziléziai Piastok głogówi ága kihalt, utolsó képviselőjük II. Őrült János volt. 1491-1506 között a terület felett a Jagellók uralkodtak: I. János Albert és I. Öreg Zsigmond, akik később lengyel királyok lettek. Később a várost átadták a Habsburgoknak. A XVII. század közepén, a harmincéves háború alatt Głogówot erőddé alakították át. Később ostromolták és el is foglalták a porosz, francia, orosz, svéd és osztrák hadak. 1740-től a porosz Hohenzollernek uralma alatt állt. A napóleoni háborúk alatt Jan Henryk Dąbrowski lengyel csapatait szállásolták el itt, maga Napóleon császár is háromszor meglátogatta a várost. Az erődítési munkák sok évre visszavetették a város fejlődését.

A XIX. században igyekeztek megszüntetni az erődítéseket de csak 1873-ban sikerült keletre tolni a határait, és csak 1902-ben bontották le, ami lehetővé tette a város normális fejlődését. 1939-ben Głogównak 33 000 lakosa volt.

1945-ben a várost ismét erőddé építették ki a hitleri hatóságok. Głogówot 5 hétig ostromolta a szovjet hadsereg és 95%-ban lerombolták a várost. A jaltai konferencia egyezménye szerint a várost Lengyelországhoz csatolták. 1945 májusában érkeztek meg az első háború utáni telepesek, akik csak üszkös romokat találtak itt. A város újjáépítése a mai napig nem fejeződött be teljesen. Óriási változás és fejlődés következett be, miután 1967-ben határozat született a rézkohó felépítéséről. A kohó ma is a legnagyobb iparvállalat a városban.

1945-től 1950-ig a város a wrocławi vajdasághoz tartozott, 1950-ben az újonnan alakult zielonagórai vajdaság-hoz csatolták. 1975-1998-ig a legnicai vajdasághoz tartozott. Az Alsó-Sziléziai vajdasághoz az 1999-es adminisztrációs reform után csatolták.

Főiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Głogowie - Állami felsőfokú szakiskola
  • Akademia Ekonomiczna we Wrocławiu - a Wrocławi Gazdasági főiskola részlege
  • Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi - a Łodzi humán-gazdasági főiskola részlege

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városház
Társaskáptalan
  • Głogówi városháza
  • A głogówi hercegség vára (jelenleg Régészeti-történelmi múzeum)
  • Krisztus teste templom (késő barokk)
  • Szent Wawrzyńc templom
  • Szent Miklós templom (romokban)
  • Szent Péter templom (lapidárium)
  • XIX századbeli evangélikus templom (lapidárium)
  • Zsidó közösség zsinagógája (XIX. század) (lapidárium)
  • Társaskáptalan a Tumski szigeten (restaurálás alatt)
  • Andreas Gryphius szinház (romok)
  • A középkori városfalak romjai
  • A XVII. századbeli várárok maradványai
  • Turm Reduit – XIX. századbeli tüzérségi torony

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szinház romjai
A városi kultúrház

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Międzynarodowe Głogowskie Spotkania Jazzowe (Nemzetközi jazz találkozó)
  • Wratislavia Cantans (wrocławi kórusfesztivál)
  • Zamkowe Spotkania Chóralne (Kórustalálkozások a várban)

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Miejski Ośrodek Kultury (Városi kultúrház)
  • Miejska Biblioteka Publiczna (Városi közkönyvtár)
  • Muzeum Archeologiczno-Historyczne (Régészeti-történelmi múzeum)
  • Towarzystwo Ziemi Głogowskiej (Głogówi vidék társasága)
  • Głogowskie Stowarzyszenie Literackie (Irodalmi társaság)
  • Centrum Edukacji Kulturalnej i Artystycznej MAYDAY (Kulturális és művészeti oktatási centrum)
  • Beati Cantores (kórus)
  • Zakładowa Orkiestra Dęta "Huty Miedzi Głogów" (A rézkohó fúvószenekara)
  • Stowarzyszenie Wolnej Sztuki (Szabad művészetek társasága)
  • Muzyczne Stowarzyszenie Ziemi Głogowskiej im. Estelli Wolańskiej (Zenei társaság)
  • Spółdzielczy Dom Kultury "PEGAZ" (Szövetkezeti kultúrház "Pegazus")
  • Fundacja Odbudowy Teatru im. Andreasa Gryphiusa w Głogowie (A szinház újáépítési alapja)

Híres głogówiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Głogówban született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Głogów témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]