Fodor István (régész)
Fodor István | |
Fájl:Fodor István .jpg | |
Született | 1943. szeptember 9.[1] Zenta |
Elhunyt | 2021. április 3. (77 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | régész |
Iskolái | Lomonoszov Egyetem |
A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója | |
Hivatali idő 1986 – 1993 | |
Előd | Fülep Ferenc |
Utód | Kralovánszky Alán |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fodor István (Zenta, 1943. szeptember 9. – Budapest, 2021. április 3.[2]) magyar régész.
Élete
Általános iskolai tanulmányait Kengyelen és Törökszentmiklóson végezte, majd utóbbi gimnáziumának reál tagozatán érettségizett 1962-ben. 1962-ben a Szegedi Egyetem magyar–orosz–német szakára jelentkezett, de a moszkvai Lomonoszov Egyetem Történettudományi Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Ott 1967-ben végzett történelem és régészet szakon, emellett három évig a Keleti Nyelvek Intézetében turkológiát is hallgatott. Részt vett hazai és a Szovjetunióban végzett feltárásokon, illetve számos szovjet múzeum gyűjteményét is eredetiben vizsgálta (Kazany, Ufa, Joskar-Ola, Volgográd, Kijev). Szakdolgozatát a volgai bolgárok korai emlékanyagából írta.
Hazatérése után, 1967-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezkedett el. Előbb segédmuzeológus, muzeológus, tudományos titkár volt, majd 1978-ban a Középkori Osztály vezetője lett. 1986–1993 között a múzeum főigazgatója. Ezután is a múzeum régészeként dolgozott, címzetes főigazgatói címmel. Elsősorban magyar őstörténettel és a honfoglalás kor régészetével foglalkozik. 1982-ben védte meg kandidátusi értekezését.
Tagja volt többek között a Baltisztikai Intézetnek, a Szláv Régészeti Unió állandó bizottságának, az eurázsiai steppei népek kutatási koordinációra alakult bizottságának, a Societas Uralo-Altaicának, a Finnugor Kongresszusok Nemzetközi Bizottságának, a Magyar–Orosz Történész Vegyesbizottságnak, a Magyar–Ukrán Történész Vegyesbizottság társelnöke, az Ásatási Bizottságnak hosszú ideig titkára, az Uralisztikai Bizottságnak és a Finnugor Kongresszusok Magyar Nemzeti Bizottságának öt évig volt elnöke, illetve tagja volt az MTA Régészeti Bizottságának, 1986 óta az ICOM-nak. Számos kiállítás rendezésében is közreműködött. 1988-ban ő készítette elő a kínai agyaghadsereg tárlatát.
1989-2000 között részt vett a Szovjetunióba hurcolt magyar műkincsek felkutatásában, 1994-től miniszteri biztosként. Kezdeményezője volt a kárt szenvedett országok összefogásának, és a Spoils of War nemzetközi folyóirat létrehozásának.
1974 óta oktatott, előbb az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Szegedi Egyetemen párhuzamosan, majd 2008-ig csak Szegeden. 1989-ben újraélesztették az ötvenes évek elején megszüntetett Régészeti Tanszéket, amelynek docensként 1997-2008 között tanszékvezetője és intézetvezetője volt. Meghívott előadóként Németországban és Finnországban is tartott előadásokat.
Művei
- 1973 Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből. Régészeti Füzetek Ser. II/15. Budapest
- 1975 Verecke híres útján... A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. Budapest
- 1977 Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. Acta antiqua et archaeologica 20. Szeged
- 1977 Az uráli és finnugor őshaza kérdéséről. MTA II. OK 26, 279−304.
- 1992 A magyarság születése. Budapest
- 1996 Őseink nyomában – A vándorló, honszerző és kalandozó magyarok képes krónikája. Budapest. (tsz. Diószegi György, Legeza László)
- 2001 Finnugor régészet − egykor és ma. In: Vade mecum! A huszonötödik óra. Szombathely, 53−112.
- 2009 Őstörténet és honfoglalás
- Szkíta aranykincsek. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2009. március 25-május 31.; szerk. Fodor István, Kulcsár Valéria, MNM, Bp., 2009
- A magyar őstörténet és a honfoglalás kor kronológiája; Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2015
- Mikor volt a honfoglalás?; Kossuth, Bp., 2016 (A magyar történelem rejtélyei)
Cikkei
- 2012 Őstörténeti viták és álviták. Bp., Csodaszarvas, IV. kötet, 2012, 125-146. o.
Elismerései
- 1994 Móra Ferenc-díj[3]
- 1997 A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje
- 2002 Széchényi Ferenc Emlékérem
- 2003 Bercsényi Emlékérem (Törökszentmiklós)
- 2008 Pedagógus Szolgálati Emlékérem
- 2010 Oroszországi állami kitüntetés a tatár kultúra területén végzett tevékenységéért
- 2002 Hajdúdorog díszpolgára
- 2016 A Magyar Érdemrend tisztikeresztje[4]
Jegyzetek
- ↑ Чувашская энциклопедия (orosz nyelven). Chuvash publishing company, 2006
- ↑ mnm.hu
- ↑ Móra Ferenc Díjak. Művelődési Közlöny, XXXVIII. évf. 22. sz. (1994. szeptember 22.)
- ↑ kormany.hu