Ufa

Ufa (Уфа́ , Өфө)
Az Lja-Lja Tulipán mecset Ufában
Ufa címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Baskírföld
Alapítás éve	1574
Népesség
Teljes népesség	1 038 100 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Terület	753,7 km²
Időzóna	YEKT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Ufa Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 44′ 0″, k. h. 55° 58′ 0″54.7333333333, 55.9666666667
Ufa Pozíció Baskírföld térképén
Ufa weboldala

Ufa (oroszul: Уфа, baskírul Өфө) város Oroszországban. Baskírföld (Baskír Köztársaság) fővárosa.

Ufa az orosz muzulmánok vallási szövetségének, az Oroszországban és a Független Államok Közössége európai tagállamaiban élő muzulmánok legfőbb muftijának a székhelye (ЦДУМ – Центральное Духовное управление мусульман России и Европейских стран СНГ). Az Ufai legfelső muftiátust 1992-ben hozták létre, a főmufti Talgat Tadzsuddin.

Fekvése

A város a Déli-Urál gerincétől, Európa és Ázsia határától nyugatra mint egy 100 kilométerre a Belaja folyó partján az Ufa és Gyoma folyók torkolatánál helyezkedik el.

Története

Ufa erődjét, egy cölöpvárat a baskír törzsek Oroszországhoz történt önkéntes csatlakozását követően 1574-ben építették az Ufa és Belaja folyók összefolyásánál.

A cölöpvárból a 17–18. század folyamán jelentős város alakult ki. 1781-ben vált az Ufai Kormányzóság központjává. 1919-ben hozták létre a Baskír Autonóm Köztársaságot, 1922-ben a Baskír Köztársaságot ennek fővárosa megalakulása óta Ufa.

Népesség

Lakosságát tekintve Oroszország 11. legnépesebb városa.

• 1897-ben 49 300 lakosa volt, melyből 42 062 orosz, 3 151 baskír, 2 524 tatár.
• 1926-ban 98 500 lakosa volt, melyből 74 785 orosz, 14 331 tatár, 4 632 baskír.
• 1959-ben 546 900 lakosa volt, melyből 355 192 orosz, 115 146 tatár, 30 321 baskír.
• 1970-ben 770 900 lakosa volt, melyből 475 480 orosz, 183 326 tatár, 54 368 baskír.
• 1979-ben 976 858 lakosa volt, melyből 568 504 orosz, 240 881 tatár, 92 678 baskír.
• 1989-ben 1 079 765 lakosa volt, melyből 585 337 orosz, 291 190 tatár, 122 026 baskír.
• 2002-ben 1 049 479 lakosa volt, melyből 530 136 orosz, 294 399 tatár, 154 928 baskír, 17 772 ukrán, 10 586 csuvas, 9 616 mari, 5 556 fehérorosz, 3 975 mordvin, 2 822 örmény, 2 219 német, 2 082 zsidó, 2 075 azeri, 811 udmurt.
• 2010-ben 1 071 640 lakosa volt, melyből 494 723 orosz (48,9%), 286 409 tatár (28,3%), 172 794 baskír (17,1%), 12 485 ukrán, 9 420 csuvas, 9 134 mari, 3 957 fehérorosz.

Oktatás

Ufa legfontosabb felsőoktatási intézménye a Baskír Állami Egyetem.

Gazdasági élet, közlekedés

Gazdaság

Ufa ipara a 19. században indult fejlődésnek. 1870 indult meg a hajózás a Belaja folyón és 1892-ben nyitották meg a Szamara–Ufa vasútvonalat. A 19. század végén Ufában több mint 30 üzemet gyárat tartottak nyilván.

1925-ben alapították Ufa legjelentősebb üzemét az Ufai Motorgyárat (teljes nevén Ufai Motorgyártó Termelési Egyesülés), ahol helikoptereken és repülőgépeken használatos gázturbinákat és gázturbinás sugárhajtóműveket gyártanak.

1942-ben evakuálták Ufába a Jaroszlavli Gumigyárat. Az evakuált üzem jelenleg az Elasztikus anyagok Ufai Gyára néven Oroszország egyik legnagyobb műanyagipari üzeme. A gyár tengeri mentő-tutajoktól kezdve felfújható hajókon és légi mentőtutajokon át felfújható épületekig a elasztikus műanyag termékek széles skáláját gyártja.

Közlekedés

Ufa fontos közlekedési csomópont itt keresztezi a Transzszibériai vasútvonal déli vonala a Belaja folyót. 1989. június 4-én nem messze Ufától történt a Szovjetunió legnagyobb vasúti szerencsétlensége, az ufai vasúti szerencsétlenség, amelyben 780 ember, főként gyerek halt meg.

A Ufai repülőtér (IATA: UFA, ICAO: UWUU) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Menetrendszerinti járatok elsősorban Oroszország városaival kapcsolják össze.

A városi közlekedést villamos, trolibusz és autóbusz vonalak biztosítják.

Az Ufai metró építéséről 1996. július 2-án hoztak határozatot. Átadását 2004-re tervezték, az építés azonban nem haladt, így jelenleg a tervezett átadás határideje 2010.

Érdekességek

• 1917-től Prágába történt visszatéréséig Jaroslav Hašek Ufában élt és dolgozott, mint a keleti front 5. hadseregének politikai tisztje a Mi útunk és a Vörös Európa újságokat szerkesztette. Itt írta az Ufai Iván Ivanovics, Két lövés, Bulakuline szatócsboltja és más elbeszéléseit [1].

Testvérvárosok

• Ankara, Törökország
• Halle an der Saale, Németország
• Senjang, Kína

Külső kapcsolatok

• A Baskír Állami Egyetem portálja
• Az Ufai Motorgyártó Termelési Egyesülés honlapja
• Elasztikus anyagok Ufai Gyára

Forrás

• Baskírföld települései az orosz Wikipédián
• A 2010-es népszámlálás eredményei: http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm