Erdőköz
| Erdőköz (Pohronská Polhora) | |
_-_kostol_sv._Michala.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1786 |
| Polgármester | Hyacinta Tyčiaková |
| Irányítószám | 976 56 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1700 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 619 m |
| Terület | 35,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 45′ 19″, k. h. 19° 47′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 19″, k. h. 19° 47′ 57″ | |
| Erdőköz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőköz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Erdőköz (1886-ig Polhora, szlovákul: Pohronská Polhora) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 1771 lakosából 1622 szlovák volt.
Fekvése
Breznóbányától 14 km-re délkeletre a Rohozsna partján fekszik.
Története
A falu története 1786-ig nyúlik vissza, amikor az akkor Breznóbányához tartozó bányakamarai területre Felső-Árva vidékéről 30 telepes család érkezett. A településen 1795 és 1800 között nagyolvasztó épült, melyet 1853-ban újjáépítettek. A nagyolvasztó megszüntetése után az 1880-as években gőzfűrész épült. 1828-ban 112 házában 856 lakos élt, akik főként vasgyártással, állattartással, favágással, fuvarozással foglalkoztak. A vasúthálózat 1895-ben érte el a falut, amikor előbb a breznóbányai, majd 1896-ban a tiszolci vonal is megépült.
Fényes Elek szerint "Polhora, tót falu, Zólyom vmegyében, Breznóbánya birtoka, 280 lakossal."[2]
1910-ben 1847, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott. 1923-ban fűrészüzem épült a községben, mely 1951-ig működött. Az 1942. augusztus 8-án kitört tűzvészben 115 ház és gazdasági épület égett le. A második világháború alatt területén élénk partizántevékenység folyt.
2001-ben 1718 lakosából 1598 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Mihály tiszteletére szentelt klasszicista római katolikus temploma 1802 és 1808 között épült.
- Nepomuki Szent János kápolna.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová) |  | |
