Erdei bölény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdei bölény
Evolúciós időszak: Kora holocén - jelen, 0,01–0 Ma
Kifejlett erdei bölény bika a müncheni állatkertben
Kifejlett erdei bölény bika a müncheni állatkertben
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bovina
Nem: Bölény (Bison)
Faj: B. bison
(Linnaeus, 1758)
Alfaj: B. b. athabascae
Tudományos név
Bison bison athabascae
Rhoads, 1897
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei bölény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei bölény témájú kategóriát.

Az erdei bölény (Bison bison athabascae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó amerikai bölény (Bison bison) egyik alfaja.[1][2][3][4][5][6][7][8]

Előfordulása[szerkesztés]

Az erdei bölény eredeti előfordulási területe Alaszka, a Yukon territórium, az Északnyugati területek nyugati része, az Északkelet-Brit Columbia, Észak-Alberta északi része, és Északnyugat-Saskatchewan. Az erdei bölény az észak-amerikai tajga legnagyobb méretű lakója volt.[9]

Megjelenése[szerkesztés]

Az erdei bölényt a másik alfajtól, az úgynevezett síksági bölénytől (Bison bison bison) a hátán levő nagy púpja, azaz magasabb marja különbözteti meg. A legnagyobb bika elérheti a 335 centiméteres hosszt, a 201 cm marmagasságot és az 1179 kilogrammot; farka 95 cm lehet. Ezekkel a méretekkel a világ egyik legnagyobb ma is létező tülkösszarvúja, valamint Észak-Amerika legnagyobb szárazföldi állata.[10]

Az erdei bölény legmagasabb pontja a mellső lábak előtt helyezkedik el, míg a síksági bölényé pont e lábak fölött. Szintén a síksági bölénytől eltérően szarvainak töve vastagabb, bundája sötétebb és gyapjasabb, mellső lábai kevésbé szőrösek, valamint szakálla kisebb és hegyesebb. A nyílt térségekben élő bölénynél azonban lassabban és kevesebb ideig képes futni.[11][12]

Veszélyeztetettsége és megmentése[szerkesztés]

Mivel a 20. század elejére majdnem kihalt, a megmaradt egyedeket megmentési célokból a síksági bölények közé helyezték el.[13] Így hibrid állományok jöttek létre; talán örökre elveszítve az erdei bölény eredeti megjelenését.[14] A hibridizáció, a vadászat és az orvvadászat mellett a különböző betegségek, például a brucellosis és a gümőkór (tbc), valamint a mezőgazdasági tevékenységek is hozzátettek a veszélyeztetettségi státuszához.[15]

A kanadaiaknak azonban sikerült körülbelül 100 év alatt 2500 főre növelniük az állományt. 2008 és 2015 között többször is visszatelepítették Alaszkába.[13][16][17][18][19] 2006 és 2011 között Szibériába is visszatelepítették. Az orosz állomány 2020-ra 120 egyedre szaporodott.[20][21]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gates, C. & Aune, K. 2008. Bison bison. In: IUCN 2012. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.1. <www.iucnredlist.org>. Downloaded on 06 September 2012.
  2. https://ecos.fws.gov/ecp0/profile/speciesProfile?sId=8362
  3. Geist, V. (1991). „Phantom Subspecies: The Wood Bison, Bison bison "athabascae" Rhoads 1897, Is Not a Valid Taxon, but an Ecotype.”. Arctic 44 (4), 283–300. o. DOI:10.14430/arctic1552.  
  4. Kay, Charles E. (2001. április 30.). „Reintroduction of Bison into the Rocky Mountain Parks of Canada: Historical and Archaeological Evidence”.: 143–151, Hancock, Michigan: George Wright Soc. 
  5. (1991) „Genetic Relationship of Wood and Plains Bison Based on Restriction Fragment Length Polymorphisms”. Canadian Journal of Zoology 69 (1), 43–48. o. [2017. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1139/z91-007. (Hozzáférés: 2021. február 5.)  
  6. (2004) „Conservation Genetic Analysis of the Texas State Bison Herd”. Journal of Mammalogy 85 (5), 924–931. o. DOI:10.1644/BER-029.  
  7. (1999) „Genetic Variation within and Relatedness among Wood and Plains Bison Populations”. Genome 42 (3), 483–496. o. [2012. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1139/gen-42-3-483. PMID 10382295. (Hozzáférés: 2021. február 5.)  
  8. Boyd, Delaney P. (2003), Conservation of North American Bison: Status and Recommendations, University of Calgary, <https://www.webcitation.org/5mr1dbenU?url=http://www.notitia.com/bison/Members/PDF%20Files/Library/Thesis%20Document%20-%20Conservation%20Status%20of%20Bison%20-%20BOYD.pdf>. Hozzáférés ideje: December 2, 2009
  9. Wood Bison Restoration in Alaska, Alaska Department of Fish & Game, Division of Wildlife Conservation
  10. Bison vs Buffalo
  11. American Bison
  12. Semenov U.A. of World Wide Fund for Nature|WWF-Russia, 2014, "The Wisents of Karachay-Cherkessia", Proceedings of the Sochi National Park (8), pp.11, ISBN 978-5-87317-984-8, KMK Scientific Press
  13. a b C. G Van Zyll de Jong , 1986, A systematic study of recent bison, with particular consideration of the wood bison (Bison bison athabascae Rhoads 1898), National Museum of Natural Sciences
  14. Phenotypic Variation in Remnant Populations of North American Bison, C. G. van Zyll de Jong, C. Gates, H. Reynolds and W. Olson; Journal of Mammalogy, Vol. 76, No. 2 (May, 1995), pp. 391-405
  15. Joly, D. O. (2004. június 16.). „Factors affecting apparent prevalence of tuberculosis and brucellosis nubs are amazing”. Journal of Animal Ecology 7 (4), 623–631. o. [2012. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.0021-8790.2004.00836.x. (Hozzáférés: 2021. február 5.)  
  16. Sandlos, John: Northern bison sanctuary or big ranch? Wood Buffalo National Park. Arcadia Project . Environment & Society Portal, 2013 (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
  17. https://academic.oup.com/jmammal/article/97/6/1525/2628020
  18. Jack Van Camp, 1989, A Surviving Herd of Endangered Wood Bison at Hook Lake, N.W.T.?, Arctic, Vol. 42, No. 4 (Dec., 1989), pp. 314-322
  19. Douglas Main (July 15, 2015) Wood Bison Calves Born in Wild for First Time in a Century, Newsweek.com, accessed 09 November 2019
  20. Gennady G. Boeskorov, Olga R. Potapova, Albert V. Protopopov, Valery V. Plotnikov, Larry D. Agenbroad, Konstantin S. Kirikov, Innokenty S. Pavlov, Marina V. Shchelchkova, Innocenty N. Belolyubskii, Mikhail D. Tomshin, Rafal Kowalczyk, Sergey P. Davydov, Stanislav D. Kolesov, Alexey N. Tikhonov, Johannes van der Plicht, 2016, "The Yukagir Bison: The exterior morphology of a complete frozen mummy of the extinct steppe bison, Bison priscus from the early Holocene of northern Yakutia, Russia", pp.7, Quaternary International, Vol.406 (2016 June 25), Part B, pp.94-110
  21. Archivált másolat. [2020. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wood bison című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]