Dobó (település)
| Dobó (Dubové) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1255 |
| Polgármester | Anna Janovicová |
| Irányítószám | 962 61 (pošta Dobrá Niva) |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 320 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 422 m |
| Terület | 13,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 43″48.504722°N 19.045278°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 43″48.504722°N 19.045278°E | |
| Dobó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dobó (1886-ig Dubovó, szlovákul: Dubové) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. 2011-ben 258 lakosából 237 szlovák volt.
Fekvése
Zólyomtól 10 km-re délnyugatra fekszik, a Selmeci-hegység lábánál.
Délről Dobronya, keletről Zólyomberezna, északról Bacúr, nyugatról pedig Zólyomkecskés, Bélabánya és Hidegkút községekkel határos.
13,2967 km²-es területe nem változott a 20. század folyamán.[2]
Története
1255-ben említik először. Lakói főként faszén előállításával foglalkoztak, melyet nagyrészt a selmeci kohókba szállítottak.
Vályi András szerint "DUBOVO. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Baczurnak szomszédságában, ’s ennek filiája, fogyatkozása ugyan, hogy földgyének két harmadrésze soványas, határja hegyes, és kősziklás, melly miatt nehezebben miveltetik, de mivel Selmetzen olly keresettye van, mint más helyeknek, legelője is elegendő, földgyének egy harmad része pedig termékeny, és könnyebben miveltetik, ’s trágyáztatik, fája tűzre, és épűletre van, vagyonnyait jól eladhattya Selmeczen, és közel, szekerezéssel is kereshet, első Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Dubovó, Zólyom m. tót falu, Dobronyivához 1/2 órányira: 52 kath., 275 evang. lak. Határa kicsin, és sovány. F. u. a kamara."[4]
1910-ben 373, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
1921-ben 357 lakosa volt, valamennyien szlovák nemzetiségűek, ebből 39 római katolikus, 318 pedig evangélikus vallású volt.[5]
2001-ben 250 lakosából 249 szlovák volt.
Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1867-ben épült neogótikus stílusban.
- A faluban a népi építészet szép példái láthatók.
Ismert emberek
- Itt született Dobay Ágoston.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
 A Zólyomi járás települései | |
|---|---|
Zólyom (Zvolen) Bábaszék (Babiná) · Bacúr (Bacúrov) · Bozókszabadi (Bzovská Lehôtka) · Dobó (Dubové) · Dobronya (Dobrá Niva) · Dobróváralja (Podzámčok) · Garamberzence (Hronská Breznica) · Kovácsfalva (Kováčová) · Lest (Lešť) · Lukóca (Lukavica) · Nagyócsa (Očová) · Nagyrét (Veľká Lúka) · Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) · Osztroluka (Ostrá Lúka) · Szászpelsőc (Sása) · Szélnye (Sielnica) · Szliács (Sliač) · Tótpelsőc (Pliešovce) · Újmogyoród (Lieskovec) · Vaségető (Železná Breznica) · Zólyomberezna (Breziny) · Zólyombúcs (Budča) · Zólyommihályi (Michalková) · Zólyomternye (Tŕnie) · Zólyomtúr (Turová) |
