Daniel Barenboim
Daniel Barenboim | |
Daniel Barenboim vezényel, 2005 | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1942. november 15. (81 éves) Buenos Aires |
Házastársa |
|
Iskolái |
|
Pályafutás | |
Műfajok | komolyzene |
Hangszer | zongora |
Díjak |
|
Tevékenység | zeneművész, karmester |
Kiadók | Deutsche Grammophon |
Daniel Barenboim aláírása | |
Daniel Barenboim weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Daniel Barenboim témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Daniel Barenboim (Buenos Aires, 1942. november 15.) argentínai születésű izraeli zongoraművész, karmester. Berlinben él; Argentína, Izrael és Spanyolország állampolgára, továbbá – 2008 januárja óta – a Palesztin Nemzeti Hatóság útlevelének is birtokosa.[1] Nagyszülei askenázi zsidók. Főként Mozart és Beethoven műveinek előadójaként ismert.
Életpályája
Karrierje
Barenboim ötéves korában kezdett zongorázni tanulni, előbb édesanyjától, majd édesapjától. Első nyilvános fellépése hétéves korában, 1950 augusztusában volt, Buenos Airesben. A család 1952-ben Izraelbe költözött. 1954-ben Salzburgban beíratták Igor Markevitch karmester-iskolájába. Azon a nyáron – tizenkét évesen – már Wilhelm Furtwänglerrel is játszott, aki az azóta eltelt fél évszázad óta is hatással van Barenboim zenei karakterére.[2] Furtwängler meghívta Barenboimot Berlinbe Beethoven első zongoraversenyének előadására, ám a család ezt – néhány évvel a holokauszt után – nem engedte. 1955-ben Barenboim Nadia Boulanger-nél tanult zeneszerzést, Párizsban.
Zongoristaként 1952-ben debütált Bécsben és Rómában, majd 1955-ben Párizsban és 1956-ban Londonban. 1957-ben New Yorkban Leopold Stokowski vezényletével lépett fel. Ezt követően rendszeresen turnézott Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Ausztráliában és a Távol-Keleten. 2001-ben vitákat váltott ki Izraelben az, hogy részleteket adott elő Richard Wagner Trisztán és Izolda című operájából a berlini Staatskapellével a jeruzsálemi zenei fesztiválon, annak ellenére, hogy Wagner sokaknak tabunak számít Izraelben.
Repertoárjában a legkülönfélébb szerzők művei szerepelnek, a 18., a 19., és a 20. századból egyaránt; Mozart, Beethoven, Liszt Ferenc, Gioachino Rossini, Luigi Nono, Pierre Boulez mellett pl. Alban Berg. 2006-os berlini koncertsorozatán Beethoven összes szonátáját eljátszotta. Gyakran a zongora mögül vezényli a zenekart.
Ő vezényelte a bécsi filharmonikusokat a 2009-es és a 2014-es bécsi újévi koncerten.
Magyarul
- Daniel Barenboim–Edward W. Said: Kánon és ellenpont. Beszélgetések és írások zenéről, társadalomról; ford. Szilágyi Mihály; Európa, Bp., 2004
Díjai, elismerései
Hatszor kapott Grammy-díjat.
További információk
- Daniel Barenboim official website
- Daniel Barenboim az AllMusicon
- Daniel Barenboim Revealed on CNN.com
- Parallels and Paradoxes, NPR interview with Barenboim and Edward Said, 28 December 2002
- In harmony, Suzie Mackenzie, 2003. április 5. The Guardian
- In the Beginning was Sound, 2006 BBC Radio 4 Reith Lectures.
- BBC Radio 3 interviews, November 1991
- Discography at SonyBMG Masterworks
- A BBC Report describing the incident in which Dafna Arad, an Israeli Army reporter was refused an interview by Barenboim while wearing uniform.
- Elgar Cello Concerto in E minor, opus 85 Jacqueline Du Pré, Daniel Barenboim és The New Philharmonia Orchestra a YouTube-on
- Zenészei szerint megalázza őket a világhírű karmester (hvg.hu, 2019)
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. [2009. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 19.)
- ↑ Daniel Barenboim, "Why Wilhelm Furtwängler Still Moves Us Today". Entry from Barenboim's blog, translated from an article originally published in Der Tagesspiegel, November 2004. [2011. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 5.)
Források
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 257. o. ISBN 963-05-6821-7