Johann Friedrich Reichardt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Friedrich Reichardt
JohannFriedrichReichardtMusikerS130.jpg
Életrajzi adatok
Született Königsberg,
1752. november 25.
Elhunyt Giebichenstein,
1814. június 27. (61 évesen)
Tevékenység zeneszerző

Johann Friedrich Reichardt (Königsberg, 1752. november 25.Giebichenstein, Halle an der Saale mellett, 1814. június 27.) német zeneszerző.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölcseleti tanulmányai után 1771-74-ben tanulmányozva beutazta Németországot és aztán Nagy Frigyes udvari karnagya lett; megalapította 1783-ban a vallásias hangversenyeket magyarázatokkal (programmal). Majd Olaszországot, Londont és Párizst járta be, nagy elismerést aratva mindenütt; hazatérve II. Frigyes Vilmos karnagya lett, de akinél szabad gondolkodása miatt bevádolták úgy, hogy 1891-ben hosszú szabadságot, 1894-ben (egy röpirata után) végleges elbocsátást nyert. III. Frigyes Vilmos ismét Berlinbe hívta 1797-ben, de a francia okkupációban Jérôme Bonaparte kasseli karnaggyá lenni kényszerítette. Számos olasz és német, és egy francia dalművet írt; passio-oratóriuma, kántátái, sok dala (csak Goethe's lyrische Gedichte cím alatt mintegy 60 dal), a lipcsei csata emlékére harci szimfónia (és 6 más szimfónia), 17 hangversenyldarab zongorára stb. szerzeményei magas színvonalon állnak. Előkelő zenei író és szerkesztő volt; munkássága: Musikalisches Kunstmagazin (2 kötet); Mus. Wochenblatt (1792); Mus. Monatsschrift (1792); Berlinische Mus. Zeit (1805-1806); Mus. Almanach (1796); Über die deutsche komische Oper (1774); Händel's Jugend (1775); An das mus. Publikum, seine Opern «Tamerlan» u. «Panthée» betreffend (1787); Briefe enes aufmerksamen Reissenden... (1774-76); Vertraute Briefe aus Paris (1802-1803, 3 rész); Leben des berühmten tonkönstlers H. W. Gulden (Enrico Guilielmo Florino, 1779) stb. Életrajzának 1. kötete jelent meg Schlettertől.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]