Johann Friedrich Reichardt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Friedrich Reichardt
JohannFriedrichReichardtMusikerS130.jpg
Életrajzi adatok
Született 1752. november 25.
Königsberg
Elhunyt 1814. június 27. (61 évesen)
Giebichenstein
Tevékenység zeneszerző

Johann Friedrich Reichardt (Königsberg, 1752. november 25.Giebichenstein, Halle an der Saale mellett, 1814. június 27.) német zeneszerző.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölcsész tanulmányai után 1771–74-ben beutazta Németországot, majd Nagy Frigyes udvari karnaggyá nevezte ki. Olaszországot, Londont és Párizst is bejárta, s nagy sikert aratott mindenütt. Hazatérése után II. Frigyes Vilmos karnagya lett. Szabad gondolkodása miatt bevádolták, ezért 1791-ben hosszú szabadságra ment. 1794-ben egy röpirata miatt véglegesen elbocsátották az udvarból. III. Frigyes Vilmos ismét Berlinbe hívta 1797-ben, a francia megszállás alatt Jérôme Bonaparte arra kényszerítette, hogy Kasselben karnagyként működjön. Számos olasz, német, és egy francia dalművet írt; passio-oratóriuma, kantátái, sok dala (csak Goethe's lyrische Gedichte cím alatt mintegy 60 dal), a lipcsei csata emlékére harci szimfónia (és 6 más szimfónia), 17 hangverseny darab zongorára stb. Elismert zenei író és szerkesztő volt.

Munkássága: Musikalisches Kunstmagazin (2 kötet); Mus. Wochenblatt (1792); Mus. Monatsschrift (1792); Berlinische Mus. Zeit (1805-1806); Mus. Almanach (1796); Über die deutsche komische Oper (1774); Händel's Jugend (1775); An das mus. Publikum, seine Opern «Tamerlan» u. «Panthée» betreffend (1787); Briefe enes aufmerksamen Reissenden... (1774-76); Vertraute Briefe aus Paris (1802-1803, 3 rész); Leben des berühmten tonkönstlers H. W. Gulden (Enrico Guilielmo Florino, 1779) stb. Életrajzának 1. kötete jelent meg Schlettertől.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]