Mozarteum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mozarteum

Alapítva1841
NévadóWolfgang Amadeus Mozart (ember)
HelyAusztria, Salzburg
Típus
Tanulólétszám1804 (2017. február 28.)
Tagság
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • Austrian Academic Library Consortium
Elhelyezkedése
Mozarteum (Ausztria)
Mozarteum
Mozarteum
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 48′ 14″, k. h. 13° 02′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 14″, k. h. 13° 02′ 36″
Térkép
A Mozarteum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mozarteum témájú médiaállományokat.

A Salzburgi Mozarteum Egyetem (németül: Universität Mozarteum Salzburg) egyike a három kapcsolt, de különálló (valójában egy állami egyetemi) entitásnak, „Mozarteum” név alatt Salzburgban, ahol a Nemzetközi Mozarteum Alapítvány és a Mozarteum Orchestra Salzburg a másik kettő. Szakterülete a zene, a drámaművészet és kisebb mértékben a grafika. Leányvállalataihoz hasonlóan a salzburgi születésű Wolfgang Amadeus Mozart tiszteletére alapították.

Története[szerkesztés]

1841-ben Mozart özvegye, Constanze Weber megalapította a „Mozarteum” entitások közül az elsőt: a „Cathedral Music Association and Mozarteum” egyesületet, amelynek küldetése volt „a zenei ízlés finomítása a szakrális zene és a koncertek tekintetében”. Az egyesület a salzburgi Mozarteum Orchestra elődjeként működött a 19. századig, és a város zenei életének középpontjában állt, hangversenyeket és kapcsolódó tevékenységeket kínált. Mai nevét 1998-ban vette fel.

A Nemzetközi Mozarteum Alapítvány következett, a 19. század vége felé. A Schwarzstraßén egy méretes elegáns irodaházat épített, amelyet a mai napig fenntart, s amelyben két koncertterem is van. Az építkezés 1910 és 1914 között zajlott Richard Berndl (1875=1955) müncheni építész tervei alapján. A két terem közül a nagyobbik maga a „Mozarteum” néven ismert, és világhírű; neve egyszerűen Großer Saal (Nagyterem). A kisebbik terem a Wiener Saal (Bécsi terem). A komplexum fenntartása mellett az alapítvány két, Mozartnak szentelt múzeumot is működtet: a zeneszerző szülőházát, vagyis a Geburtshaust és fő salzburgi lakhelyét, vagyis a Wohnhaust), valamint évente egy Mozart zenéjének szentelt januári zenei fesztivált, a Mozartwochét.

A nemrégiben átépített Egyetem[1] főépülete a Mirabellplatz 1. szám alatt található.

A Großer Saal orgonája[szerkesztés]

Az eredeti 100 fokozatú nagy hangversenyterem orgonáját az osztrák Rieger cég építette 1914-ben. Egy teljesen új, neobarokk stílusú orgonát épített 1970-ben a Walcker Orgelbau (E. F. Walcker & Cie). Ezt 2008-ban leszerelték. 2010-ben Hermann Eule Orgelbau Bautzen egy új, 50 lépéses nyomkövető akcióorgonát épített, és a hangszer 1914-es homlokzatát is rekonstruálták.[2]

A Wiener Saal orgonája[szerkesztés]

A Wiener Saal kis koncertteremben, a színpad feletti orgonakamrában láthatatlanul elhelyezkedő síporgonát 1914-ben Rieger építette 25 megállóval és elektro-pneumatikus működtetéssel. 1941-ben átépítették, új konzollal és néhány neobarokk módosítással. Az orgona rossz állapotban van, de még lehet játszani rajta.

Nevezetes diákjai[szerkesztés]

Tiszteletbeli tagjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Universität Mozarteum
  2. Orgelbau Hermann Eule – Bau und Restaurierung von Orgeln. [2010. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 21.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mozarteum University Salzburg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Julia Hinterberger (szerk.): Von der Musikschule zum Konservatorium. Das Mozarteum 1841–1922 (= Geschichte der Universität Mozarteum Salzburg. Band 1). Hollitzer, Bécs. 2017, ISBN 978-3-99012-309-6
  • Julia Hinterberger (szerk.): Vom Konservatorium zur Akademie: Das Mozarteum 1922–1953 (= Geschichte der Universität Mozarteum Salzburg. Band 2). Hollitzer, Bécs, 2022, ISBN 978-3-99094-054-9