DB VT 11.5 sorozat
DB VT 11.5 sorozat | |
DB VT 11.5 (601) | |
Pályaszám | |
VT 11 5001–5019 601 001–019 | |
Általános adatok | |
Gyártó | MAN, LHB, Wegmann |
Gyártásban | 1957 |
Selejtezés | 1988 |
Darabszám | 19 vonófej db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | B'2+2'2'+2'2'+2'2'+ 2'2'+2'2'+2'B |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 970 mm |
Futókerék-átmérő | 900 mm |
Teljesítmény | |
Névleges | 2x 810 kW (2x 1100 Le) |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 140 km/h |
Kapcsolókészülékek közötti hossz | 130 720 mm |
Szélesség | 3 012 mm |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 3 400 mm (motorizált forgóváz) 2 300 mm (futó forgóváz) |
Szolgálati tömeg | 214 t |
Legnagyobb tengelyterhelés | 18 t |
Erőátvitel | hidraulikus |
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás | |
Motor | |
Típusa | MTU |
Névleges fordulatszám | 1 500 U/min |
Kocsi / Motorkocsi | |
Ülőhelyek száma | 122 + 46 az étkezőben db |
Osztályok | 1. |
A Wikimédia Commons tartalmaz DB VT 11.5 sorozat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
DB VT 11.5 sorozat | |
DB VT 602 | |
Általános adatok | |
Gyártó |
|
Gyártásban | 1972 |
Selejtezés | 1982 |
Darabszám | 4 vonófej db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | B'2+2'2'+2'2'+2'2'+2'2'+ 2'2'+2'2'+2'2'+2'2'+2'B |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Teljesítmény | |
Névleges | 2 868 kW |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 160 km/h |
Kapcsolókészülékek közötti hossz | 185 200 mm |
Szélesség | 3012 mm |
Szolgálati tömeg | 292,5 t |
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás | |
Névleges fordulatszám | 13 700 U/min |
Kocsi / Motorkocsi | |
Ülőhelyek száma | 227 + 46 az étkezőben db |
A Wikimédia Commons tartalmaz DB VT 11.5 sorozat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A DB VT 11.5 egy német dízel motorvonat volt az 1950-es években a Trans-Europ-Express vonalakon.
Története
A VT 11.5 dízel motorvonatokat (rövidebben csak TEE) a Deutsche Bundesbahn az 1950-es években a Trans-Europ-Express szolgáltatásokra használta. Amikor a német vasutak 1968. január 1-jén új számozási rendszert vezetett be, akkor a vonófejek pályaszáma 601-es, míg a betétkocsiké a 901-es lett.
Műszaki leírása
A motorvonat két vonófejből, egy étkező-konyha kocsiból, egy étkező - bár kocsiból és három személykocsiból állt. A tömege egy ilyen hét egységes vonatnak 230 tonna, hossza 130 méter volt.
A vonófejeket és a betétkocsikat automatikus Scharfenbergkupplung kapcsolta össze. A vonat bővíthető volt további betétkocsikkal összesen tíz egységig és két motorvonat is összekapcsolódhatott.
A 601-es sorozat
A motorvonat két vége a két vonófej, melyekben egyenként 809 kW teljesítményű dízel-hidromechanikus motoregységgel. Ezeket a Voith és a Maybach gyártotta. A maximális sebesség 140 kilométer/óra volt, ezt később 160 kilométer/órára növelték. A vonat minden kocsija légkondicionált volt.
A 602-es sorozat
Négy VT 11.5-öt 2991 kW teljesítményűvé építettek át KHD gázturbinák segítségével, 1970-ben, új pályaszámuk 602-es lett. Ezeket az egységeket InterCity szolgáltatásra használták a DB-nél. A próbafutások során egy vonat kettő 602-es vonófejjel és két személykocsival 200 kilométer/óra sebességet ért el. A turbinák sok problémát okoztak, és magasa volt az üzemanyag-fogyasztásuk is. Ezért a 602-es sorozatot 1979-ben kivonták a forgalomból.
Története
Az első vonatok 1957-ben álltak forgalomba a következő nemzetközi TEE viszonylatokon:
- TEE 31/32 Rhein-Main Frankfurt am Main– Amszterdam
- TEE 74/75 Saphir Dortmund– Oostende
- TEE 77/78 Helvetia Hamburg Altona– Zürich
- TEE 168/185 Paris-Ruhr Dortmund– Párizs Nord
Az 1960-as években a folyamatos vasúti pálya villamosítások miatt a TEE Helvetiát már villanymozdony vontatta vonat szolgáltatta. A dízelmotorvonatokat 1965-től az új TEE sorozatokon használták:
- TEE 155/190 Parsifal Hamburg Altona– Párizs Nord
- TEE 25/26 Diamant Dortmund– Antwerpen
- TEE 19/20 Saphir Frankfurt am Main– Oostende
1971-ben a DB elindította az új InterCity rendszerét, első osztályú kocsikkal, ebben a 601-eseket főleg a nem villamosított vonalakon használták. A menetrend szerinti közlekedésben a 160 kilométer/óra sebességet használták, 7 egységes vonatokkal. A 10 egységből álló vonatokhoz a 602 vonófejeket használták. 1979-ben az InterCity rendszert kiterjesztették és másod osztályú betét kocsikat is tettek be a vonatokba. Ezután már a 601/602 -et egyre kevesebbet használták.
1980-tól a 601/901-et különleges turistaszolgáltatásokra használták, a tíz egységes vonatott állítottak össze, amikből néha két motorvonatot is összekapcsoltak egy húsz egységes vonattá. Ez „Alpen-See-Express” néven futott Hamburgból és Dortmundból a déli irányokba, olyan kedvelt úticélok felé, mint Berchtesgaden, Lindau, Innsbruck, Salzburg. Ez a szolgáltatás 1988-ban véget ért, mikor az összes 601-est selejtezték és a 601 002-t valamint a 901 403-t eladtak Olaszországnak.
A berlini fal leomlása után a 601-ek új élettet kezdett InterCity vonatként. A tíz egységes vonatok közül az egyiket kölcsönadták Olaszországból Németországba, és „InterCity Max Liebermann” -ként 1990. július 27-étől 1990. szeptember 29-éig közlekedtek a Hamburg- Berlin útvonalon. Ennek a vonatnak egy részét átfestették kék-bézs színre és a Augsburg-ban a „Bahnpark”-ban látható. .
A 602 003 számú vonófej ki lett állítva a DB Múzeumában. Keleti "rokona" a (DR) VT 18.16-os
Jegyzetek
Irodalom
- Rüdiger Block: Die Baureihe VT11.5. Eisenbahn Kurier Verlag Freiburg 1988, ISBN 3-88255-200-X
- Martin Hinzmann: Europa erster Klasse. Der VT 11.5 der Deutschen Bundesbahn. In: LOK MAGAZIN. Nr. 244/Jahrgang 41/2002. GeraNova Zeitschriftenverlag GmbH München, ISSN 0458-1822, S. 36 – 56.
- Gottwaldt, Alfred B.: „Erinnerung an Klaus Flesche : ein Designer von der MAN und seine Fahrzeuge“, in: Jahrbuch für Eisenbahngeschichte. - Hövelhof : DGEG Medien, ISSN 0340-4250. - Bd. 38 (2006/07), S. 62-71
- Datenblatt des BZA München zum Dieseltriebzug 601
- ZV-Diagramme vom BZA München für beide Motorversionen von 1971 bzw. 1980
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Informationen zu VT 11.5 / VM 11.5 (németül)
- Online-Video (angolul)