Christie’s

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Christie’s
A Christie’s a New York-i Rockefeller Centerben
A Christie’s a New York-i Rockefeller Centerben
Típusaukciósház
Alapítva1766
Székhely
AlapítóJames Christie
Iparágárverés
Formamagántulajdonban lévő vállalat
Árbevétel6 600 000 000 $ (2017)[1]
AnyavállalataGroupe Artémis
LeányvállalataiChristie's Amsterdam
Christie’s (London)
Christie’s
Christie’s
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 31′ 19″, ny. h. 0° 08′ 32″Koordináták: é. sz. 51° 31′ 19″, ny. h. 0° 08′ 32″
A Christie’s weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Christie’s témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A cégalapító, James Christie portréja (Thomas Gainsborough, 1778)
Az Adele Bloch-Bauer II, Gustav Klimt 1912-es képe, elárverezve 87,9 millió amerikai dollárért

A Christie’s az egyik legrégebbi aukciósház, székhelye Londonban van, és világelső a művészeti és régiségpiacon. 2021-ben 7,1 milliárd amerikai dolláros árbevételről számolt be.[2]

Története[szerkesztés]

Az alapító, James Christie 1766. december 5-én bonyolította le az első árverést. Az arisztokráciának és a királyi családnak dolgozott. A 18. és a 19. században az aukciósház kapcsolatban állt többek között Nagy Katalin cárnővel, akinek eladta Robert Walpole festményeit, amely fontos hozzájárulást jelentett a szentpétervári Ermitázs gyűjteményéhez.

Ma a Christie’s világszerte működik, éves árbevétele 7,1 milliárd dollár (2021). A fő aukciós helyszínek London, New York, Párizs és Hongkong

A Christie’s az utóbbi időben eladta Pablo Picasso, Rembrandt, Leonardo da Vinci, Vincent van Gogh és I. Napóleon francia császár alulértékelt műveit és személyes tárgyait.

A Christie’snek a francia milliárdos, François Pinault Groupe Artémis csoportja a tulajdonosa, amely számos olyan luxuscikket és márkát foglal magában, mint a Gucci, Puma, Ponant, Château Latour. 2008-ban a Christie's eladásáról spekuláltak a Pinault részesedéseinek csökkenése miatt. A Times 2008. december végi cikke szerint több befektetői csoport is érdeklődött a megvásárlása iránt.[3] 2009-ben a vállalat 1900 embert foglalkoztatott világszerte.[4]

2006 decemberétől 2016 végéig David Armstrong-Jones volt a cég elnöke.

2017. január 1-jén Guillaume Cerutti lett a Christie’s vezérigazgatója Patricia Barbizet és a Pinault család ajánlására. Pinault úr vette át az igazgatóság elnöki tisztét, Barbizet asszonyt pedig elnökhelyettesnek nevezték ki.[5] A francia Patricia Barbizet-t 2014-ben kinevezték a cég vezérigazgatójává, így ő lett a Christie’s első női vezérigazgatója.[6]

Az OpenSea-vel való együttműködéssel a Christie’s 2021 novemberében a digitális művészet értékesítésébe is beszállt NFT-n keresztül.[7]

A Christie’s évente mintegy 350 árverést kínál, több mint 80 kategóriában, beleértve a képző- és iparművészet minden területét, ékszereket, fotókat, gyűjteményeket, bort és még sokminden mást. A Christie’s hosszú és sikeres múltra tekint vissza az ügyfelek magáneladásainak menedzselésében minden kategóriában, különös tekintettel a második világháború utáni és kortárs művészetre, az impresszionista és modern művészetre, a régi mesterekre és az ékszerekre.

Világszerte 54 irodája van 32 országban, valamint 12 bemutatóterme, köztük Londonban, New Yorkban, Párizsban, Genfben, Milánóban, Amszterdamban, Dubajban, Zürichben, Hongkongban, Sanghajban és Mumbaiban. A közelmúltban a Christie’s olyan feltörekvő piacokon is kezdett, mint Oroszország, Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek, sikeres értékesítésekkel és kiállításokkal Pekingben, Mumbaiban és Dubajban.[8]

Rekordárverések[szerkesztés]

  • 1989-ben a J. Paul Getty Múzeum 35,2 millió dollárért megvásárolta Jacopo da Pontormo Egy alabárdos portréját.[9] A képet sokáig egy régi mester legkelendőbb festményének tartották, egészen 2002 júliusáig, amikor Rubens: Az ártatlanok mészárlása körülbelül 76,7 millió dollárért árverésre került.
  • 2005-ben Richard Prince Cím nélküli (Cowboy) fotója rekordáron, több mint egymillió dollárért kelt el a Christie’s New Yorkban, így ez a valaha volt legmagasabb ár egyetlen fényképért.
  • 2006-ban egy a Csing-dinasztia korából származó porcelántálat adtak el a hongkongi Christie’sben 22,24 millió dollárért.
  • Szintén 2006-ban egy Stradivarius-hegedűt adtak el 3,544 millió dollárért Christie’s-árverésen, ami akkoriban a legmagasabb ár volt egy hangszerért.
  • 2006. november 8-án Gustav Klimt négy festménye New Yorkban 192 millió dollárért árverésen kelt el. Az Adele Bloch-Bauer II festmény 87,936 millió dollárért el, így ez az ötödik legmagasabb ár, amelyet valaha egy festményért fizettek. Apfelbaum I 40,336 milliót ért el Buchenwald/Birkenwald 33,056 milliót, a Házak Unterach am Attersee-ben 31,376 milliót. A vásárlók névtelenek maradtak.
  • Claude Monet Le Bassin Aux Nymphéas című tavirózsa festményét 2008-ban 80,4 millió dollárétr árverésre bocsátották, ami a legmagasabb ár, amit Monet művéért valaha fizettek.
  • Pablo Picasso Meztelen zöld levelek és mellkép című olajfestményét egy ismeretlen licitálónak telefonos licit útján értékesítette. 2010. május 4-én a New York-i Christie’sben 106,5 millióért.
  • A Dr. No-bikinit a „James Bond” Dr. No című epizódjából 2001-ben aukción eladták egy gyűjtőnek, több mint 40 000 fontért.
  • A 17. századból származó perzsa vázaszőnyeg a világ legdrágább szőnyege volt. 2010 áprilisában egy 7,2 millió eurónak megfelelő licitálás után árverezték el egy arab érdeklődőnek. A Georg Rehm augsburgi aukciósház korábban mindössze 900 euróért katalogizálta a szőnyeget.
  • 2015. május 11-én Pablo Picasso Les femmes d'Alger ("O" verzió) című „művét” 179,3 millió dollárért adták el, ami a valaha volt legdrágább műalkotás lett a Christie’s New York-i aukcióján.
  • Ugyanezen év novemberében Amedeo Modigliani (1917–1918) Nu Couchéját (Fekvő női akt) 170,4 millió euróért adták el a New York-i Christie’sben. Így a harmadik legdrágább árverésen eladott műalkotás.[10]
  • 2017. november 15-én egy névtelen telefonos licitáló 400 millió euróért megvásárolta Leonardo da Vinci Salvator mundi című festményét. Ez az aukción valaha eladott legdrágább műalkotás. Utoljára Dmitrij Ribolovlev orosz milliárdos tulajdonában volt. Eredetileg a Christie’s 100 millió dollár körüli árra számított.
  • 2018. november 15-én David Hockney Egy művész portréja (Pool with Two Figures) című festményét 90 312 500 dollárért adták el egy ismeretlen licitálónak a New York-i fiókban.[11] Az eladás idején a festmény volt a legdrágább műalkotás, amelyet egy élő művész valaha elárverezett.[12]
  • 2020-ban egy jól megőrzött Tyrannosaurus-Rex-csontváz rekordáron, 31,8 millió dollárért kelt el New Yorkban.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2019. január 23., https://www.christies.com/features/Christies-2017-results-8870-1.aspx, https://web.archive.org/web/20190123223410/https://www.christies.com/features/Christies-2017-results-8870-1.aspx
  2. Auktionshäuser verzeichnen Rekordumsätze mit Uhren (német nyelven). Handelszeitung, 2022. november 18.
  3. The Times, Artikel von Kate Walsh, 28. Dez. 2008
  4. Bericht über Christie’s, Bloomberg Television, 2009. június
  5. [Online Christie’s Names Guillaume Cerutti as CEO Replacing Barbizet] (2016. december 14.) 
  6. Anne-Sylvaine Chassany. [Online Patricia Barbizet, Christie’s: Loyal dealmaker comes to the fore] 
  7. Christie’s + Opensea collaborate on first-ever on-chain NFT auction., fadmagazine.com
  8. About Us: This History of Christie’s. www.christies.com
  9. New York Times, Michael Kimmelmann, 1989. június
  10. SPIEGEL ONLINE, Hamburg Germany: Rekordversteigerung: 170,4 Millionen Dollar für Modiglianis "Nu couché". SPIEGEL ONLINE
  11. Auktionsergebnis auf der Internetseite von Christie’s
  12. Hockney-Gemälde für 90 Millionen Dollar versteigert, Onlineartikel in der Zeit vom 16. November 2018.
  13. Tyrannosaurus "Stan" übertraf alle Erwartungen In: Der Standard.de, 2020. október 7., hozzáférés: 2022. november 29.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Christie’s című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.