Jacopo Pontormo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pontormo
Il Pontormo (incisione di Vasari, 1568).jpg
Pontormo portréja, melyet Giorgio Vasari alkotott.
Született 1494. május 24.
Pontormo, Itália
Elhunyt 1557. január 2. (62 évesen)
Firenze, Itália
Nemzetisége olasz

Jacopo Pantormo (született: Jacopo Carucci; Pontormo, 1494. május 24.Firenze, 1557. január 2.) itáliai freskó- és udvari festő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pontormóban, a Pisa és Firenze között fekvő toscanai kisváros, Empoli elővárosában született. Egész gyermekkora a halál és gyász jegyében telt el. Öt éves korában meghalt édesapja, Bartolomeo di Jacopo di Martino Carucci, a firenzei Ghirlandaio iskola festője. 1504-ben meghalt anyja, Allessandra di Pasquele di Zanobi, majd csakhamar ezután nagyszülei és nővére is távoztak az élők sorából. A tizenegy, de legfeljebb tizenkét éves Jacopo Firenzébe ment. Ott valószínűleg rövid ideig Leonardo da Vincinél tanult festészetet. A következő hely, ahol a fiatal Carruci festészetet tanult, Piero di Cosimo műterme volt.

Amint Giorgio Vasari megírta, a tizennégy éves Pontormo kis méretben megfestette az Angyali üdvözlet-et, ami élénk érdeklődést keltett az idősebb festők körében, különösen Raffaellónál. Nem sokkal ezután Pontormo elkezdte tanulmányait az Albertinelli és Fra Bartolomeo által alapított Scuola di San Marcoban. Ott találkozott Giovanni Battista Rossóval. Négy évvel később, 1512-ben a művész műtermet váltott, Andrea del Sartohoz ment át.

Pontormo a 16. század eleji firenzei festészet csodagyermeke, a Mediciek egyik kedvenc festője, hatalmas faliképek alkotója, amelyek nem maradnak el Michelangelo freskói mögött. A művész egész életében sikert sikerre halmozott, ugyanakkor nem vált saját hírnevének rabszolgájává. Pontormo 1557. január 2-án halt meg. A Santissima Annunziata templom San Luc kápolnájában temették el.

Az első munkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Veronika, freskó a Santa Maria Novella templom pápai kápolnájában, Firenze, 1515

1513-tól kezdve Pontormo a Medicieknek kezd dolgozni. Először képeket fest nagy szekerek díszítéséhez, amelyeket karneválok alkalmával használtak. A következő évben a Santissima Annunziata templom oszlopcsarnokában a Medici-családból származó X. Leó pápa címere köré festi meg a hit és a könyörület allegóriáját ábrázoló freskódíszítést. 1515 vége felé Firenzében elkezdődik a Santa Maria Novella templomban a pápai kápolna építése. Pontormo ajánlatot kap, hogy vegyen részt ebben a vállalkozásban. Első, teljesen manierista stílusban készült alkotása az 1518-ban készült Pucci oltár. A következő évben részt vesz a Mediciek Poggio a Caianóban lévő villája nagytermének díszítésében. X. Leó pápa által a terem mennyezetének befedésére megrendelt két festmény közül csak az egyiket tudja befejezni, ugyanis a pápa 1521-ben meghal, emiatt a munkálatok félbeszakadnak. Pontarmo következő műve, amelyet be is fejezett, a karthauziak Garruzzóban lévő kolostorának freskói. Ugyanis itt talált menedéket 1523-ban a Firenzében ekkor dühöngő járvány elől.

A Mediciek palotáiban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mediciek megrendelésére nagy freskókat és számos, a család tagjait bemutató, hivatalos arcképet festett. A képen Cosimo il Vecchio látható. (1520 körül)

Pontormo 1526-1528-ban készíti el azokat a nagy faliképeknek az utolsó darabjait, amelyek napjainkig fennmaradtak. Itt a Santa Felicità templom Capponi kápolnájának freskóiról van szó. Minden egyéb, hasonló festmény az idők során elpusztult.

A Mediciek trónra való visszakerülése után az egyik udvari festő Pontormo lesz. Firenze új hercegének, Alessandro de’ Medicinek a kívánsága szerint a művész végzi a Careggi-villa loggiájának díszítését, amelyet 1537-ben fejez be. A herceg nem élvezheti azonban sokáig ennek szépségét, ugyanis hamarosan meggyilkolják. Utódjának, I. Cosimo de’ Medicinek megbízásából Pontormo a Castellói-villa loggiájának díszítését készíti el.

Életének fontosabb állomásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1494 – május 24-én Toscanában, Empoli elővárosában jön a világra Jacopo Pontormo.
  • 1499 – meghal az apja.
  • 1504 – meghal az édesanyja.
  • 1506 – Pontormo debütál Firenzében.
  • 1512 – elkezdi tanulmányait Andrea del Sarto műtermében.
  • 1518 – a festő befejezi a Pucci oltárt.
  • 1523 – a Firenzében dühöngő járvány elől menekülve Galluzzóban, a karthauziak kolostorában talál menedéket.
  • 1526 – megkezdi hároméves munkáját a Santa Felicita templom Capponi kápolnájának a freskóin.
  • 1530 – egy kis telket vesz Firenzében, ahol házat és műtermet épít.
  • 1537 – I. Cosimo de’ Medici megrendeli tőle Castellóban lévő villája loggiájának freskódíszítését.
  • 1546 – Pontormo hozzákezd a firenzei San Lorenzo templom freskóihoz.
  • 1554 – elkezdi írni naplóját.
  • 1557 – Jacopo Pantormo január másodikán meghal.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cosima I arcképe alabárdos ruhában. Olaj, deszka. (később vászonra áttéve) J. Paul Getty Museum, Malibu 1537
  • Szent Veronika, 1515
  • Jelenetek József életéből, 1515-1519
  • Pucci oltár, 1518
  • Királyok imádása, 1520 körül
  • Vertumnus és Pomona, 1519-1521
  • Freskók a Galluzzó kolostorból, 1523-1527
  • Freskók a Capponi kápolnából, 1526-1528
  • Szűzanya a Kisdeddel és a kis Keresztelő Szent Jánossal, 1528 körül
  • Hírüladás, 1528-1529
  • Szűzanya a Kisdeddel, Szent Annával és négy szenttel, 1529
  • Fiatal férfi arcképe, 1530-1533

Pontormo a világ múzeumaiban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rogier van der Weyden: Híres festők - életük, ihletőik és műveik, 43. szám, Eaglemoss Hungary

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacopo Pontormo témájú médiaállományokat.