Bábaszék

	Bábaszék
	; Bábaszék zászlaja
	; Bábaszék zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zólyomi
Rang	község
Polgármester	Jana Gregušová
Irányítószám	962 61 (pošta Dobrá Niva)
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZV
	Népesség
Teljes népesség	529 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	415 m
Terület	22,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 26′ 07″, k. h. 19° 05′ 28″48.435278°N 19.091111°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 07″, k. h. 19° 05′ 28″48.435278°N 19.091111°E
	Bábaszék weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bábaszék témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2022. január 21.) ezen a változaton alapul.

Bábaszék (szlovákul: Babiná, németül: Frauenstuhl) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 16 km-re délre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már i. e. 700 körül is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült cserépmaradványok és bronzeszközök. A mai települést 1254-ben "Babucseky" említik először, amikor IV. Béla királytól bányavárosi kiváltságokat kapott. Ezeket a jogait a 16. században magyar urai is megerősítették és csak a 17. században vesztette el őket. 1270-ben „Babacseky”, 1351-ben „Babazeky” alakban szerepel az írott forrásokban. A település a középkorban a városokhoz hasonlóan fejlődött, megőrizve gazdasági önállóságát. Ezt egészen a 15. század elejéig megőrizte, amikor fejlődése megtorpant és a dobronyai uradalom része lett, a 17. században pedig kiváltságait is elveszítette. A 16. század második felében felégette és többször kirabolta a török. A 19. században városi rangját is elveszítette és azóta faluként tartják nyilván. Lakói főként mezőgazdaságból és bányászatból éltek.

Vályi András szerint „BÁBASZÉK. Totúl Babina. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokos Ura Abda Uraság, lakosai katolikusok; fekszik a’ Zólyomi uradalomban, Korponától egy mértföldnyire, kies helyen, földgye termékeny, Temploma erősség formára van építve, a’ mint hogy belső had idején, katonai örízet is vala benne, ambár mind azokkal a’ tulajdonságokkal bővelkedik, mellyekkel a’ többi mező Városok; de mivel vize nintsen, második Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek szerint „Bábaszék, Babina, tót mváros Zolyom vgyében, a pesti országutban: 76 kath., 562 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Határa elég termékeny; gyümölcse sok. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz.”^[3]

1910-ben 739, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott. 1944-ben területén súlyos partizánharcok folytak.

2001-ben 435 lakosából 420, 2011-ben 522 lakosából 497 volt szlovák.

Nevezetességei

Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma az 1250-es években épült román stílusban. 1754-ben és 1771-ben újjáépítették.

A település szerepel Mikszáth művében, a Szent Péter esernyőjében.

Híres emberek

Itt született 1880. november 4-én (elhunyt Budapesten 1964. augusztus 29-én) Pór Bertalan Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár.

További információk

Források

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]