Boszniai háború
| Boszniai háború | |||
| Délszláv háború | |||
 | |||
| Jobbra lent: Norvég ENSZ katona Szarajevóban Jobbra fent: Ratko Mladić katonák kíséretében. Balra: A szarajevói parlament épülete, 1992 májusában, miután bombatalálatot kapott. | |||
| Dátum | 1992. április 1. – 1995. december 14. | ||
| Helyszín | Bosznia-Hercegovina | ||
| Eredmény | Daytoni egyezmény | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai háború témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
,_Flag_of_Serbia_(1947%E2%80%931992).svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A boszniai háború 1992–1995 között a Bosznia-Hercegovinában élő bosnyákok, szerbek és horvátok között Jugoszlávia és Horvátország beavatkozásával folytatott polgárháború.
A balkáni háború legszörnyűbb szakasza, mintegy 97 000 ember életét kioltó konfliktus. Az áldozatok kevesebb mint felét kitevő civilek 83%-a muszlim, 10%-a szerb és 5%-a pedig horvát nemzetiségű volt.[1] Pusztán vallási és etnikai hovatartozásuk miatt gyilkoltak meg több ezer embert. A háborúban részt vevő mindegyik náció hallatlan kegyetlenkedéseket követett el a másik kettő polgári lakossága ellen.
A háború kezdete
Az 1991 óta zajló horvátországi háborúval párhuzamosan robbant ki a konfliktus.
A boszniai szerbek nem akartak elszakadni a Szlovénia, Horvátország és Macedónia kiválása után megmaradt Jugoszláviától, miközben a boszniai horvátok és a bosnyákok nem kértek a túlnyomóan szerb többségű állammaradékból. 1992 januárjában ezért a szerbek kikiáltották a Boszniai Szerb Köztársaságot, amely Jugoszlávia részének nyilvánította magát. 1992. február 29-én és március 1-jén egy referendumot tartottak Bosznia-Hercegovina függetlenségéről az egész köztársaságban. A választók 67%-a vett részt a szavazáson – főleg boszniai horvátok és bosnyákok, mert a szerbek bojkottálták –, és 98%-uk a függetlenségre szavazott. A helyzet pattanásig feszült volt.
Április 1-jén Bijeljina községben megtörtént az első összeütközés: rálőttek a nem szerb lakosságra. Két nappal később a Szerb Nemzeti Erő ellenőrzése alá került Banja Luka. Ezen a napon Mostar mellett felrobbantottak egy kamiont. Alija Izetbegović, Bosznia-Hercegovina elnöke megszervezte a terrorista ellenes csoportot, hogy ismét stabilizálódjon az ország, azonban ez nem sikerült. Livnóban és Tuzlában elkezdték megszervezni a partizán-hagyományokra épülő „területi ellenállás”-t. Másnap Arkan kapitány szerb gárdája elfoglalta Bijeljinát. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a SDS e nap elaknásította Bosanski Brodot és a környéket. Április 15-én megalakult a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg is.
Május 2-án megkezdődött a háború. Május 31-én Vrhpolje-ban brutális emberöldöklés zajlott, amely folytatódott június 3-án Seljanában, augusztus 14-én Korići-falnál, augusztus 23-án Szarajevó Halači utcájában, szeptember 28-án Boljakovi Potokban.
Bosnyák–horvát konfliktusok
| Bosnyák–horvát konfliktus | |||
| Délszláv háború | |||
| |||
| Dátum | 1992 – 1994 | ||
| Helyszín | Hercegovina, Lašva-völgy | ||
| Eredmény | Washingtoni egyezmény | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai háború témájú médiaállományokat. | |||
A bosnyák-horvát konfliktus a bosnyák hadsereg (Armije BiH) és a horvát gárda (HVO) között zajlott 1992 és 1994 között.
1993 januárjában a horvát erők bombázták a Lašva-völgyi Gornji Vakufot. Január 11-én kezdődtek a harcok, a horvátok követelték a város átengedését, hogy összeköthessék nyugat-boszniai és közép-boszniai területeiket. Ellenkező esetben a város lerombolásával fenyegetőztek. A bosnyákok nem hajlottak a megállapodásra, ezért a horvátok mészárlást indítottak a civil lakosság ellen Bistrica, Uzričje, Duša, Ždrimci és Hrasnica falvakban. A két hónapos vérengzések alatt a nehéztüzérség folyamatosan lőtte a várost. A támadásokban több száz bosnyák civil halt meg, az etnikai tisztogatás alatt 2000 bosnyák halt meg vagy tűnt el. 1993 első felében Hercegovinában is harcok dúltak, de 1993 júniusában a bosnyák erők visszafoglalták a Neretva völgyét. Eközben a horvátok kilenc hónapig ostromolták Mostart, május 9-én lerombolták a mostari öreghidat is. 1994 márciusában aláírták a Washingtoni egyezményt, melynek értelmében a bosnyákok és a horvátok megalapították a Föderációt. Innentől kezdve a bosnyákok és a horvátok közti harcok megszűntek.
Horvát–szerb konfliktusok
| Horvát–szerb konfliktus | |||
| Délszláv háború | |||
| |||
| Dátum | 1992. április 1. – 1995. december 14. | ||
| Helyszín | Horvátország, Boszniai Krajina, Szávamellék, Hercegovina | ||
| Eredmény | Daytoni egyezmény | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai háború témájú médiaállományokat. | |||
A háború elején a szerbek a Krajinai Szerb Köztársaság támogatásával két hadjáratban is megverték a horvátokat a Száva menti régióban, ezzel 1992 októberére annak nagy része a Szerb Köztársaság fennhatósága alá került. Eközben Nyugat-Boszniában elfoglalták Livnót és Jajcét. 1993-ban és 1994-ben a konfliktus elsősorban Horvátországban zajlott. A Föderáció megalakulása után a horvátok a Tuđman vezette Horvátország támogatásával ellencsapást indítottak. A nyugat-boszniai offenzíva hatására kötötték meg a Daytoni békét.
Szerb–bosnyák konfliktusok
| Bosnyák–szerb konfliktus | |||
| Délszláv háború | |||
| |||
| Dátum | 1992. április 1. – 1995. december 14. | ||
| Helyszín | Boszniai Krajina, Hercegovina, Kelet-Bosznia, Szarajevó környéke | ||
| Eredmény | Daytoni egyezmény | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai háború témájú médiaállományokat. | |||
A szerbek és bosnyákok (főként kelet-boszniai) konfliktusa véres harcokba torkollott, mind a katonai egységek mind a civil lakosság körében. 1992-ben a szerbek etnikai tisztogatást végeztek, ami elől sok bosnyák menekült (vagy űztek el) Srebrenica környékére.
A boszniai háború egyik legvéresebb eseménye a srebrenicai mészárlás volt. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén, amit előzőleg az ENSZ erői már biztonságos területté nyilvánítottak, mintegy 8700 bosnyákot gyilkoltak le. A bűncselekményt, Ratko Mladić vezetésével, a Szerb Köztársasági Hadsereg hajtotta végre, de több félkatonai szervezet is részt vett a mészárlásban.
Béketeremtés
Boszniában rendkívüli méreteket öltött a háború, de a nyugati világ akkor kezdett komolyabb figyelmet fordítani rá, amikor arab (jemeni) önkéntesek is feltűntek a harcokban, akik muszlim bosnyákok egyes csoportjaival alkották az ún. boszniai mudzsahedeket. Ezek között feltehetően terroristák is voltak, s ekkorra már a Nyugat komoly figyelmet fordított a konfliktusra, nehogy a terrorizmus ezen a csatornán keresztül törjön a Nyugatra.
A horvátok oldalán is szélsőséges, Ausztriából és Németországból verbuválódott neonáci önkéntesek harcoltak.
1993. augusztus 1–11. között zajlott a Mir Sada erőszakmentes nemzetközi békemenet a háború megállítására. Bár végül nem járt sikerrel, a kezdeményezés egyedülálló esemény volt a történelemben, mint a mindmáig legnagyobb tömeget megmozgató erőszakmentes akció egy másik országban dúló háború megfékezésére.
A háborút 1995-ben a daytoni békeszerződéssel zárták le. Ebben Slobodan Milošević, Alija Izetbegović és Franjo Tuđman, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, a bosnyák nép és Horvátország vezetői megegyeztek Bosznia-Hercegovina jelenlegi felosztásáról és szabad választások kiírásáról.
Az áldozatok
| Összes áldozat 93 837 |
bosnyákok | 63 687 | 67,9% |
| szerbek | 24 216 | 25,8% | |
| horvátok | 5 057 | 5,4% | |
| mások | 877 | 0,9% | |
| Összes polgári áldozat 34 610 |
bosnyákok | 30 514 | 88,2% |
| horvátok | 2 076 | 5,9% | |
| szerbek | 1 973 | 5,7% | |
| mások | 47 | 0,2% | |
| Összes elesett katona 54 223 |
bosnyák | 30 173 | 55,6% |
| szerb | 21 399 | 39,5% | |
| horvát | 2 619 | 4,8% | |
| mások | 32 | 0,1% | |
| Meg nem állapított | 4 000 |
A mai napig meghatározatlan az áldozatok száma, hiszen még számtalan tömegsír maradt feltáratlan. Az egyik boszniai statisztika a következő táblázatban van összefoglalva – eszerint közel 94 ezren haltak meg. Más számítások szerint 97 ezernél is több áldozat lehetett.
Nemzetközi bíráskodás
Több szervezet is megpróbált beavatkozni a békés rendezés érdekében. Az ENSZ 1993. május 25-én a 827. számú határozatával létrehozta a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntetteket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéket (ICTY).
A büntetendő cselekedetek körét négy nagy csoportba sorolja az alapító okmány a genfi a hágai jogra, a Genocídium-egyezményre, valamint a nürnbergi gyakorlatra tekintettel:
- szándékos emberölés, kínzás vagy embertelen bánásmód; szenvedés, illetve súlyos testi-lelki sérelem szándékos okozása és további dolog elleni- és kényszerítéses cselekmények;
- a háború jogának és szokásainak megsértése;
- népirtás, illetőleg az arra irányuló szövetkezés, az arra való felbujtás, annak kísérlete, vagy az abban való bűnrészesség;
- emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése.
Jegyzetek
- ↑ Boszniai halottak (2007. június 27.)
- ↑ Istraživačko-dokumentacioni centar Sarajevo, Magazin "Dani", 23. decembar 2005. (Hiányos adatok.)
További információk
- Balkáni háború 1990–1996 (Bosznia és Hercegovina) – Információs portál
- Eltűntek listája
- ICTY Stanislav Galić elleni vádirat (angolul)
- Dokumentumok
- ENSZ riportok a háborúról (angolul)
- Nemzetközi Bíróság (angolul)
- Milošević ellen vádirat a Boszniában elkövetett bűnökért (angolul)
- OHCHR
- The Guardian-sorozat (angolul)
- Dzsihád Boszniában
- A háború elkezdődött. YouTube [halott link]
- Egy háborús helyzet. YouTube [halott link]
- A háború vége. YouTube [halott link]