Kerékpározás

A kerékpározás a kerékpárral való közlekedés. A városi közlekedésben is terjed a gépjárművekkel való közlekedés korlátozásával. Összefügghet a turizmussal is. Sportágként is jelentős. A kerékpározás összetett mozgásforma, amely egyensúlyozást, lábbal végzett tekerő erőkifejtést, kormányzást, a környezet koncentrált figyelését és az eseményekre való gyors reagálóképességet igényel, emellett közúton a KRESZ szabályait is be kell tartani.

Jelentősége[szerkesztés]

Napjainkban közel 1 milliárd kerékpárt használnak világszerte közlekedésre, szállítási, szabadidős és sportcélokra. A mai világban a kerékpár az egyéni közlekedés leghatékonyabb módja (egy kilométer kerékpározás: 92,09 kJ, gyaloglás: 261,63 kJ, autózás: 4,83 MJ energiát igényel átlagosan). Légszennyezést érintő kibocsátása a motorizált járművekhez képest gyakorlatilag nulla. Azokban az országokban, ahol a kerékpározás az egyéni közlekedésnek nem a legfontosabb eszköze, önálló kerékpárutakat építenek használói számára. Az Európai Kerékpárszövetség törekvése, hogy ezeket a közúti és vasúti transzeurópai közlekedési hálózatok rendszeréhez hasonlóan az EuroVelo hálózat kontinentális szinten is összekösse. Megfelelő infrastruktúra, legfőképp kerékpárút-hálózat vagy hálózatszerű kerékpározásra alkalmas utak híján a városi kerékpározás és az emberek (sokszor kampányszerű) kerékpárra szoktatása nehézségekbe ütközik.

Magyarországon[szerkesztés]

Lásd még: Budapest kerékpáros közlekedése

A kerékpárhasználat tekintetében Magyarország az európai élmezőnyben helyezkedik el. A 2015-ös adatok szerint a leggyakrabban használt közlekedési eszköz a kerékpár a lakosság alábbi arányánál:

Hollandia: 36%
Dánia: 23%
Magyarország: 22%

A kerékpáros közlekedésbiztonság tekintetében Európában a 7. helyen áll Magyarország.^[1] Ugyanakkor a halálos kimenetelű kerékpáros-balesetek gyakorisága Magyarországon a legnagyobb az Európai Unión (EU) belül.^[2]

A kerékpáros részéről jelenleg nem szükséges semmilyen fiziológiai feltétel vagy KRESZ-ismeret ahhoz, hogy közúton biciklizzen, ugyanakkor a forgalomban való részvételhez a „kerékpározáshoz alkalmas állapotban” kell lenni, ezen kívül célszerű a KRESZ alapvető ismerete és annak betartása, ennek hiányában ugyanis fokozottan balesetveszélyes a kerékpározás, a kerékpárosra és a környezetére egyaránt. Ettől függetlenül gyakran előfordul a kerékpár szabálytalan használata, például zebrán való tekerés, vagy járdán, ahol csak gyermek biciklizhet.^[3]

Fő területei[szerkesztés]

A közlekedésben[szerkesztés]

A kerékpáros közlekedés fő használati területe ingázás illetve kisebb terhek szállítása. Számos országban, így Magyarországon^[4] is használ a posta kerékpárokat. A londoni mentők is bevezettek egy kerékpáros szolgálatot, amely a belvárosban hamarabb tud egy baleset helyszínére érni.

A 20. század vége óta a kerékpáros rendőrség egyre elterjedtebbé kezd válni, mivel az autós járőrök mozgását a forgalom jelentősen korlátozza.

Sportágként[szerkesztés]

Az első kerékpárversenyt 1868-ban rendezték Párizsban.^[5]^[6]

Lásd még: Országútikerékpár-versenyzés és Pálya-kerékpározás

Szabadidőben[szerkesztés]

Bővebben: Túrakerékpározás

Használata katonai célokra[szerkesztés]

Bár a kerékpár harci eszközként nem használható, felderítő és személyszállítási célokra használták háborús területeken, így számos helyen a ló használatát helyettesítette. A második búr háború alatt mindkét fél használt kerékpárt felderítésre. Az első világháború alatt Franciaország, Németország, Ausztria és Új-Zéland használt kerékpárokat katonák áthelyezésére. Japán az 1937-es invázió alatt mintegy 50.000 kerékpáros katonát vetett be Kínában. Németország ismét használatba vette a kerékpárt a második világháborúban, Nagy Britannia repülővel szállított összecsukható kerékpárral felszerelt katonákat.

A vietnámi háború során a kommunisták teherszállításra használtak bicikliket a Ho Si Minh-ösvényen.

Az utolsó ismert kerékpáros katonai egységet Svájc tartotta fent, ezt az egységet 2003-ban szerelték le.

A kerékpár biztonsága[szerkesztés]

A kerékpárokat használatuk közben az utcán lezárva, a tárolóba téve hagyjuk, ami legtöbb esetben elegendő az illetéktelen beavatkozás ellen. Vannak azonban olyan szervezetek, melyek regisztráció ellenében magát a kerékpárt fel tudják ismerni, és eltulajdonítás esetén vissza tudnak jelezni a tulajdonosnak.

Ilyen az ORKE kerékpár biztosítási rendszer. Ez a kerékpárok fényképével, gyári számával egy regisztrációt igényel az Önkormányzat részéről. A felhasználó település regisztrációja után, lehetőség van a kerékpár-nyilvántartás használatára. A regisztráció folyamatát a megfelelő módon kell igényelni a hegyeshalmi polgárőrségtől, akik kiadják a megfelelő szintű jogosultságot a rendszer használatához.

Hasonló a Pest-megye Békásmegyer által alkalmazott rendszer: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, és BRFK III. Kerületi Rendőrkapitányság közös akciója: Regisztráció, fotó, alvázszám, tulajdonos adatainak felvételéből áll. Az alvázra matricát ragasztanak, speciális tollal a regisztrációs számot ráírják a biciklire.

Jogi szabályozás[szerkesztés]

Az egyes országok jogszabályokban határozzák meg a forgalomban részt vevő kerékpárok kötelező kellékeit, valamint a kerékpárosok közlekedésének szabályait.

Magyarországon ez a jogszabály a sokszor módosított 1/1975. KPM – BM sz. rendelet a közúti közlekedés szabályairól.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Magyarország az európai élmezőnyben a kerékpáros közlekedésbiztonság terén – Kerékpárosklub.hu, 2015. május 19.
↑ Magyarországon a legmagasabb az egymillió lakosra jutó halálos biciklisbalesetek száma az EU-ban – 444.hu, 2017. december 16.
↑ KÖHÉM rendelet
↑ [1]
↑ Maso, B. (tr. Horn, M.) (2005), The Sweat of the Gods, Mousehold Press, pp. 1–2, ISBN 1-874739-37-4
↑ Archivált másolat. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 16.)

További információk[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerékpározás témájú médiaállományokat.

Nemzetközi Kerékpáros Szövetség
Európai Kerékpáros Szövetség
Kerékpáros Magyarország Szövetség (ECF tag)
Magyar Kerékpárosklub (ECF tag)
Magyarországi kerékpárutak térképe
Baki Ádám: Mountain bike rider. Hegyikerékpározásról mindenkinek; Scolar, Budapest, 2004
A bicziklizés tekervényes múltja; Tandem Grafikai Stúdió, Budapest, 2009 (Anno)
Bicikliváros. Szabadka–Budapest. 2014. április 14–2014. szeptember 28. Kiállítási vezető; Néprajzi Múzeum, Budapest, 2014
Pethő Anita: Változások kora. Az országúti kerékpársport napjainkban; Ani-And, Répcelak, 2017
Chris Sidwells: Hív az országút. A kerékpárkörversenyek története; ford. Vitéz Ágnes; Taramix–Panem Könyvek, Budapest, 2019
Hans-Erhard Lessing: A bicikli kultúrtörténete; ford. Domokos Zsófia, Hajdú Farkas-Zoltán; Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2021
Tandem. Kerékpár és fényképezés; szerk. Szegedy-Maszák Zsuzsanna; Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2022

Ez a közlekedéssel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a sportról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Közlekedési portál
Sportportál

[1] Magyarország az európai élmezőnyben a kerékpáros közlekedésbiztonság terén – Kerékpárosklub.hu, 2015. május 19.

[2] Magyarországon a legmagasabb az egymillió lakosra jutó halálos biciklisbalesetek száma az EU-ban – 444.hu, 2017. december 16.

[KÖHÉM-3] KÖHÉM rendelet

[4] [1]

[5] Maso, B. (tr. Horn, M.) (2005), The Sweat of the Gods, Mousehold Press, pp. 1–2, ISBN 1-874739-37-4

[6] Archivált másolat. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 16.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]